Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Mende Balázs Gusztáv: Hogyan ne azonosítsuk az Árpád-házi királyokat?

HOGYAN NE AZONOSÍTSUK AZ ÁRPÁD-HÁZI KIRÁLYOKAT?

hogy az ereklyeként interpretált, de a hitelesítés próbáját eddig semmiféle módon nem kiálló maradványokra koncentrál. Ennek egyik oka, hogy a valós vagy vélt temetkezési helyeken fellelt csontmaradványok „azonosítására”, nem királyi/hercegi személytől származó és/vagy teljesen más abszolút korú csontoktól való megkülönböztetésére a morfológiai antropológia eszközei önmagukban szinte teljességgel alkalmatlanok. Abban az esetben viszont, ha a molekuláris genetika lehetőségeit is figyelembe vesszük és számolunk azzal, hogy más vizsgálatokból rendelkezésünkre áll az Árpád-ház fiágának típusa, akkor az egyes csontmaradványok hitelesítése - vizsgálatra alkalmas DNS-megtartás esetén - elérhető közelségbe kerül.

Amennyiben a döntéshozók mégis a vizsgálatok elvégzése mellett döntenek, úgy a királyi temetkezések genetikai vizsgálatának menetére az alábbi javaslat tehető:28

1. Történeti-régészeti, antropológiai adatok alapján kiválasztott férficsontváz - ún. kiindulási minta - genetikai vizsgálata, különös tekintettel az Y-kromoszómális típus meghatározására. Ez a kiindulási minta III. Bélának/Könyves Kálmánnak tulajdonított csontmaradvány.

2. A kiindulási minta Y-kromoszómális típusának meghatározása után az Éry-féle munkacsoport által szóba jöhetőnek minősített férfi maradványok vizsgálata és az eredmények összevetése a kiindulási minta apai genetikai profiljával. Ezzel párhuzamosan felmerülhet egyes ereklyék hasonló irányú vizsgálata;

3. Amennyiben a 2. pont vizsgálatai eredménytelenek, úgy szóba jöhet a vizsgálatok ki- terjesztése a többi. Árpád-korinak minősíthető férfi temetkezésre is;

4. Párhuzamosan a 2. pont vizsgálataival a kutatások kiterjesztése a nem fehérvári temetkezésekre, az esetlegesen fellelhető csontmaradványok antropológiai és genetikai vizsgálatával, a kapott eredmények összevetése a fehérvári mintákkal;

Abban az esetben, ha az 1. pont tekintetében nem jár sikerrel a genetikai vizsgálat, úgy a többi pont alatt meghatározott feladatok elvégzése - a 4. pont történeti-antropológiai kutatásainak kivételével - felesleges és/vagy csak abban az esetben folytatandó, ha újabb hitelesnek nevezhető kiindulási minta kerül a kutatás látókörébe.

28 A székesfehérvári temetkezések vizsgálatában nagyobb sikerrel kecsegtet egyes nem Árpád-házi uralkodók identifikálása, kiemelten azokban az esetekben, amikor a feltételezett királyi maradványok genetikai profilja hiteles temetkezésekből származó, vérrokon mintákkal vethető össze. E lehetőségekre most a tanulmány szerzője nem tér ki.

569