Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Mende Balázs Gusztáv: Hogyan ne azonosítsuk az Árpád-házi királyokat?
HOGYAN NE AZONOSÍTSUK AZ ARPAD-HAZI KIRÁLYOKAT? ink maradványait - a budavári Mátyás templomba elhelyezett, III. Bélának tulajdonított családi sírok kivételével - a székesfehérvári romkert kriptájának esetleg egyetlen acélládája sem őrzi. Ery Kinga és munkatársai alapos munkával mutatták be, hogy az 1848 óta előkerült emberi maradványok - 935 elkülöníthető csontváz, de ha a koronázó templom környezetében fellelt szórványcsontokat is számításba vesszük akkor a legnagyobb számban előkerült jobb combcsont száma alapján minimálisan 1719 személy - közül melyek azok, amelyek a bazilika építéstörténete, a régészeti dokumentációk, a rendelkezésre álló történeti forráshelyek és a morfológiai embertan érvei alapján egyáltalán szóba jöhetnek, mint Árpád-házi uralkodók és családtagjaik.16 Ha Árpád-házi uralkodóinkat - talán joggal - a templomtér épített- és földsírjaiban keressük, úgy 8, illetve 104 férfimaradvány jöhet szóba a vizsgálatok elvégzésekor.17 18 Mielőtt azonban a maradványok genetikai analízisének lehetőségeit kezdjük mérlegelni, térjünk ki Fehérvár török általi feldúlásának történeti adataira. A forráshelyek több, a csontmaradványok feltalálási esélyét erősen megkérdőjelező tényt tárnak elénk. Ezek közül talán legfontosabb az a forráshely, amely a raguzai kereskedők szerepét helyezi dolgozatunk tárgya szempontjából új megvilágításba. Molnár Antal tanulmánya16 a raguzai köztársaság ereklyegyűjtő tevékenysége és a Szent Jobb raguzai tartózkodását tárgyalva kitér egy ismert, de kellően még nem feldolgozott forráshelyre, Giacomo Luccari raguzai patrícius krónikájára.19 Az 1605-ben megjelent munkájában Luccari - egybevágóan Bethlen Farkas elbeszélésével2" - arról számol be, hogy a székesfehérvári bazilikába temetett magyar uralkodók szétdúlt maradványait a raguzai kereskedők felvásárolták és ládákba rakva egy nem ismert helyen lévő kápolnában eltemették.21 Joggal hihetjük, hogy a különös tisztelettel övezett királyi maradványok némelyikét az ereklyekereskedést részben misszióból, részben konkrétan haszonszerzésként végző raguzaiak a töröktől való megváltás után nem temették el, hanem Raguzába vitték. Ez a feltételezés különösen a Szent Jobb Raguzában történő 1590-es felbukkanása és 1618-as leltárba vételének ténye kapcsán nyerhet hitelt még akkor is22, ha a kereskedővárosba kerülésének más elfogadható magyarázata is lehet. Az a tény, hogy az oszmán fennhatóság alóli szabadulás után is került elő addig bolygatat- lan sír, nem mond ellent annak, hogy a királyi maradványok nagyobb részét a raguzai keres16 ÉRY2008. 31. 17 Az 935 főből az antropológiai vizsgálatok 552 férfit határoztak meg. ÉRY 2000. 31. 18 MOLNÁR 2004. Ezúton szeretném megköszönni Takács Miklósnak, az MTA Régészeti Intézet főmunkatársának az információt, amely alapján Molnár Antal tanulmányához és személyéhez is eljutottam. 19 MOLNÁR 2004. 191-192. 20 BETHLEN 1782. 418-420. 21 MOLNÁR 2004. 191. 22 GYÖRFFY 2000. 390; MOLNÁR 2004. 186. A Szent Jobb Raguzába kerülésének lehetőségeiről 1. KARSAI 1938. 164; FRAKNÓI 1901. 892. 567
