Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gábor Olivér: Szent István király és a pécsi ókeresztények
SZENT ISTVÁN KIRÁLY ES A PÉCSI ÓKERESZTÉNYEK 1. Nagy időbeli távolság Sopianae/Quinque Basilicae város rómaiak általi feladása (430-as évek) és a középkori pécsi püspökség megalapítása 1009. között több mint fél évezred liiátus található a keresztény egyházszervezet életében. 2. Az ókeresztény világ elfeledettsége Az 11. században már ieginkább csak a mártírokat és szenteket tartották nyilván, az egyházi szervezet a teológia és a liturgiái fejlődése messze túllépett a 4-5. század világán. Részleteiben nem is tarthatták számon, jogfolytonossága szervetlen lett volna. Ennek bizonyítéka, hogy már a Karolingok is új egyházszervezetben gondolkodtak Pannóniával kapcsolatban. 3. A késő antik és középkori egyházi szervezetek közti különbség Az ókeresztény püspökségek esetén településekhez kötődve főleg városi szervezetekről, míg Szent István korára egyértelműen egyházmegyékről volt szó. 4. Különbség az ókeresztény és középkori keresztény vallási felfogás között A különbségek nem csupán az egyházi szervezet terén, de a legfontosabb helyeken, vagyis a liturgiában és a teológiai nézetekben is megmutatkoztak. All. századi letisztultabb katolikus világban zavaró elem lett volna a 4. század kereszténységének színessége, pogánysága, eretneksége, azok egyházi folytonosság révén való, akár csak érintőleges felelevenítése. 5. A magyarság megtérítése egységes program volt, melynek kialakuló püspöki szervezete az ország egész területét lefedte A szentistváni keresztény egyház 1030-ig létrehozott intézményrendszere három szakaszban jött létre, melyek közül a pécsi, az egri és kalocsai egyházmegyékkel együtt az 1009- ben lezáruló 2. fázisba tartozott. A pécsi egyházmegyét pápai engedéllyel deklaráltan már a magyar király hozta létre, nem pedig a rómaiak. Ellenkező esetben vagy kilógott volna a magyar egyházmegyék sorából vagy az új alapításúaknak kellett volna szükségképpen igazodniuk hozzá. 6. Nemzeti egyház gondolata A Sopianaehoz vagy más antik városhoz köthető egyház nem felelt meg az új, autokephal nemzeti egyház kritériumainak. A még „pogány” származású Szent István (Vajk) keresztény főségét egy autochton, nála sokkal korábbi, nem általa alapított egyház akár meg is kérdőjelezhette volna. 7. Imitatio Romáé Róma másolásának all. századi új püspökségek számára fontos attitűdje annyiban támasztja alá az ókeresztény kontinuitás lehetőségének elvetését, amennyiben maga Róma is ezt tette. Egyebekben pl. Szent Péter tiszteletének terjedése mind az ókorban, mind pedig all. században, két eltérő korszakban a római irányítás egymástól teljesen független elfogadását jelentette. 553
