Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei

A VAS MEGYEI ŐRSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI

1. Szalafő;

2. Szentpéter (Őriszentpéter);

3. Nagyrákos;

4. Pankasz;

5. Ispánk;

6. Rákos (Kisrákos);

7. Szaknyér;

8. Hodos;

9. Kapornak;

10. Könyeháza/Kotormány (Bajánsenye);

11. Dávidháza (Bajánsenye);

12. Senyeháza (Bajánsenye);

13. Bajánfiúandrásháza/Bajánháza (Bajánsenye);

14. Kápolnásfalu (Kerkáskápolna);

15. Szatta;

16. Bükkalja (Domonkosfa/Domanjsevci);

17. Szomoróc (Kercaszomor);

18. Kerca (Kercaszomor);

Ám, hogy a -falva és -háza utótagú települések kialakulásának itteni klasszikus példájánál maradjunk, nézzük most a Kerka menti Karika néven szereplő birtokon lezajlott történéseket! Nem tudni mi okból, ennek térfejlődése a környező egységekhez képest jókora késést szenvedett, és több korábbi lépés (pl. a templomépítés) is kimaradt annak változássorából. A terület 1393-ban még egységesen Karika néven szerepelt, noha - miként arról már szó volt - ekkor ennek három különböző részét jegyezték fel: felső, közép és alsó jelzővel illetve ezeket. Mindez jól mutatja, hogy ez a folyószakasz is - miként a többi is - feldarabolódott az idők folyamán, csak éppen a régi nevét (a maga egységében) sokáig változatlanul megőrizte. Az Őrség 1428-ban írt adománylevelében, ezen a birtoktesten viszont már az ebből kialakult személynév + -háza típusú településneveket találjuk, a folyásirányt követve: Könyeháza (Kyne521