Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei
KISS GÁBOR - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS rendszerében a kisebb vízfolyások neve már a magyar névadásra oly jellemző, az egykori környezetet leíró, növényekre és állatokra utaló víznév.10 Mindezekből megtudjuk, hogy a Zalához tartózó (mindkét) Rákos vize akkor még tele volt rákkal, míg a Monyorós (két ágának) partját (1402: Monyarospataká) mogyoróbokrok szegélyezték. Ezzel egy időben pedig a Kerka völgyében lévő Hodos olyan vízfolyás volt, amelyben még nagy számban hódok éltek. A magyar elnevezések tehát a patakok legszembeötlőbb tulajdonságait örökítették meg! Ezek a magyar víznevek egyben rávilágítanak arra a tényre is, hogy a területen keletkezésüket megelőzően népességcsere zajlott le. Sőt az is bizonyosra vehető, hogy a magyar nyelvű névadás idejére már eltűnt a terület nagyobb folyóvizeinek réges-régi nevét közvetítő és ezek kicsinyítő alakos változatát adó szláv népesség. Mindez érthető folyamat, hiszen az egykori gyepű katonailag ellenőrzött területét az új államhatalom stratégiai okok miatt előbb-utóbb szükségszerűen kiürítette, vagy annak lakosságát a lehető legkisebb számúra csökkentette. A kisebb patakok magyar nevét már az új államhatalom itt szolgálatot teljesítő határőrei adhatták. Ez egyben bizonysága annak, hogy vizsgált területünk térszerkezete ebben az időben tovább osztódott. Az északi, azaz a Zalához tartozó területen tehát ott volt Rákos, azaz a mai Nagyrákosi-patak és a vele szomszédos másik két patak (a valószínűleg ugyanezzel a névvel illetett mai Denke- és Ispánki-patak). Itt volt még Monyorós (a Monyorósdi-patak kétfelé ágazó, azaz a mai Magyarósdi- és Szentjakabi-patak völgye), továbbá a Zelice/Szelice (a mai Szőcei-patak völgye), míg a Zala elnevezés ezen a Vas megyéhez tartozó részen a folyó legfelsőbb szakaszára és annak ottani mellékvizeire szorult vissza. A déli, vagyis a Kerkába torkolló vizek által öntözött területen az annak tengelyét képező Kerka nevű területrész mellett ott volt még Kerca/Kercsica (azaz a mai Kis-Kerka völgye), valamint Hodos (a jelenlegi Hodos-patak völgye) is. Ám - mint az a későbbiekből kiderül - ekkor már nemcsak a főbb folyókba ömlő vizek völgyét (völgyeit) illették az adott patak elnevezésével, hanem azok torkolatával szembeni, tehát földrajzi értelemben már a fő vízfolyás völgyéhez tartozó részt is hozzá sorolták, és annak részeként értelmezték. 10 K1SS-ZÁGORHIDI 2008. 504