Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
TAKACS MIKLÓS nyakú edényeket. Miközben megfellebbezhetetlen tény, hogy az egyetlen halmazba besorolt edények között oly mértékig változatos részletformákat találni, hogy joggal kérdőjelezödhet meg az egyetlen típusba sorolás értelme. E problémát oly módon igyekeztem megoldani, hogy 1994-ben négy részre osztottam a Mesterházy Károly által egyetlen típusba sorolt edények halmazát annak alapján, hogy bordázott-e a hengeres nyak, illetve van-e két kis fül a hengeres nyakon.21 A Mesterházy Károly által egyetlen típusba sorolt leleteket így négy részre kellene osztani: bordás nyakú füles, illetve füleden, valamint hengeres nyakú, szintén füles és füleden edényekre. E felosztás - ma már én magam is jól látom - sajnos csak egy bizonyos pontig oldja meg a formai változatosságból adódó problémát. Két oknál fogva: egyrészt a felsorolt négy formai részlet is összetett, konkrét esetekben többféle kivitelezést jelenthet. A bordázott nyakrész például adott esetben jelentheti azt is, hogy a hengeres nyakon vékony, szinte bekarcolt egyenes vonalként ható mélyedések futnak körbe, mint pl. az egyik szászvárosi (Ora^tie, Rom.) sír edényén,22 vagy pedig e bordák lehetnek széles, szinte csak tapintással érzékelhető árkok, mint pl. a Lébény-Bille-dombi 107. objektum edénytöredékén.23 A bordázottság többféle kivitelezése miatt nehéz kiszűrni azokat a bordázott nyakrésszel rendelkező fazékperemeket is, amelyek szórványosan a 12-13. századi edényegyüttesekben is feltűnnek.24 Továbbá, a bizonytalanság egy másik forrását jelenti az is, hogy a 10-11. századi, bordás, illetve hengeres nyakú edényeknek a nyak-, illetve vállrészen túl is változatosak a formai jegyei. Egyetlen példaként arra utalok, hogy két példája is van annak a zalavári,25 illetve a bihari vár leletanyagában,26 hogy a bordás nyak egy palackszerű edény testhez csatlakozik. Dolgozatom kereteit szétfeszítené az adott edényforma tipológiájának teljes újragondolása. Sőt, e munka elvégzéséhez elegendő adattal sem rendelkezem, hiszen a sírokban kibontott bordás, illetve hengeres nyakú edények egy részéről még nem jelent meg pontos, a tipológiai részletek megállapítására alkalmas metszetrajzzal, illetve kellő felbontású fotóval. így csak arra vállalkozhattam, hogy a számomra jelenleg elérhető adatokat térképre vigyem, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy egy leendő formai osztályozást e térképek talán segíteni is tudják. E cél érdekében több térképet is összeállítottam. Az első térképen (1. térkép) az összes lelőhelyet, mondhatni „ömlesztve” szerepeltetem. Utána viszont egy olyan térkép következik, amelyen csak e formai halmazon belül pontosabb jegyek alapján elkülöníthető csoport: a bordás, 21 TAKÁCS 1997b. 205-223. 22 CIUG1DEANU-PINTER-RUSTOIU (szerk.) 2006. Nr. 199. 23 TAKÁCS 1996b. 428. old. 3. t. 24 Erre egy 1996-os kiadású munkámban igyekeztem a kutatás figyelmét felhivni: TAKÁCS 1996a. 157. 25 CS. SÓS 1963. 148, 89. t. 1.; MESTERHÁZY 1975. 6. ábra. 26 DUMITRASCU 1994. 16. t. 3. 414
