Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Horváth Ciprián - Merva Szabina - Tomka Péter: Oroszvár (Rusovce, Sl.) 10-11. századi temetője
OROSZVÁR (RUSOVCE, SL.) 10-11. SZAZAD! TEMETŐJE esős fejű gyűrűk közül is. A 138. sírban nyugvó gyermekkel együtt temették el ezt a bronzból öntött ékszert. Az egymással kombinálva viselt ékszereket tekintve a karpereceket is tartalmazó temetkezések 50%-a tartalmazott valamilyen gyűrűt, míg nyakpereccel együtt mindössze egyetlen sírból ismert ez az ékszerfajta. S-végü karika 2 sírban fordult elő együtt olyan sima huzalkarikával, melyet valószínűsíthetően hajkarikaként viseltek, míg gyűrűkkel együtt 12 sírban volt megtalálható. A gyöngyöt tartalmazó sírok közül mindössze kettőben volt sima huzalkarika, míg az S-végü változatot 14 esetben figyelték meg. A temetőből legnagyobb számban előkerült használati- és munkaeszközök közé a kések sorolhatók. Összesen 18 sírból (31., 35., 38., 72., 152., 157., 162., 164., 167., 173., 188., 192., 196., 203., 207., 215., 225., 234. sír) és egy esetben szórványként került elő, összesen 20 db vaskés. A temető általunk vizsgált részletét tekintve tehát a késés sírok aránya 9%. Egyetlen olyan sír volt csupán, melyben 2 db kést találtak. Nagyobb számban férfi sírokból ismert (9), de női (7) és egy gyermeksírban is megtalálhatók. Az egyetlen bizonytalan nemű személy is felnőtt korú volt. Százalékos arányukat tekintve ez 50% - 39% - 5,5% - 5,5%. Sírbéli helyzetük alapján a többségüket övön történő viseleti módjuknak megfelelően helyezték el, melyek így a medence vagy a combcsontok, illetve a kéz- vagy az alkarcsontok környékén feküdtek, túlnyomó részben a bal oldalon. Ritkábban azokat a felkar belső vagy külső oldalán is megfigyelték. A kések között több darab is erősen korrodált vagy hiányos volt, így tipológiailag nem osztályozható. Hosszúságuk az épebb példányok esetében 5,1 és 12,5 cm között változik. Tok vagy nyél maradványa egyetlen esetben sem volt megfigyelhető. A Kárpát-medencei sírokban ugyancsak megtalálható tűk, tűtartók - melyek a honfoglaló magyarok megjelenésével jöttek újra divatba - két sírból ismertek. Nem lehet azonban kizárni, hogy ez a szám magasabb is lehetett, hiszen a 20. század eleji ásatásokon az apróbb csonttárgyak, vagy az esetleg már a földben erősen korrodálódott vastűk könnyen elkerülhették a feltárást végzők figyelmét.26 A 154. és 185. sírból került elő egy-egy hengeres, egyenes vagy enyhén ívelt csöves csontból készült, a Kárpát-medencei korabeli példányok többségéhez hasonlóan egyszerű, díszítetlen darab. A 154. sírban a feltáráskor még a belerozsdásodott vastű is megfigyelhető volt. Helyzetüket tekintve az idősebb női váz medencéjének bal oldalánál feküdt a 185. sírban, míg a 154. számúban a 25-28 éves női váz bal oldali alsó bordáin figyelték meg. Előbbi esetben valószínűleg az övről lecsüngő textilszalaghoz, utóbbinál pedig a ruházat szövetébe rejtve helyezték el.27 26 RÉVÉSZ 2000. 17. 27 PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971.24-26; SZŐKE 1994. 276; RÉVÉSZ 2000. 17. 389
