Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szabó Béla: A kijevi rusz fegyverzete a 9-11. században - régészeti feltárások és orosz források alapján
SZABÓ BELA A Kijevi Rusz háborúiban jelentős szerepet játszottak a külföldi zsoldos katonák. A 10. századi hadjárataikban az orosz fejedelmek gyakran fogadtak fel magyar katonai egységeket. Összegzésül elmondható, hogy a források alapján a Kijevi Nagyfejedelemség fegyveres ereje elérte a 10 000 főt.3 Ez a fegyveres erő képes volt az óorosz állam védelmét biztosítani a betörő idegen törzsek ellen és aktív, akár fegyveres úton megvalósítandó külpolitikát folytatni. III. A KIJEVI RUSZ HADSEREGÉNEK HADERŐNEMEI A korabeli óorosz államban két haderőnem létezett: szárazföldi (ezen belül a következő fegyvernemek voltak: a gyalogság és a lovasság) és a tengeri haderőnem. Kezdetben a lovakat csak szállításra és közlekedésre használták, a csatamezőhöz érve, a lóról leszállva gyalogosan vették fel a küzdelmet. Ez a helyzet a későbbiek folyamán megváltozott és Leó diakónus 971 környékén írt történeti munkájában megemlíti, hogy az oroszok tőlük szokatlan módon, lóháton bocsátkoznak küzdelembe.4 Erre azért is szükség volt, mert a betörő lovas nomád népek ellen csak lóháton lehetett sikerrel felvenni a küzdelmet. A hadsereg átszervezése során figyelembe vették a magyar tapasztalatokat is. A lovasság szerepének megnövekedése ellenére az adott korszakban a legfőbb fegyvernem a gyalogság volt. A gyalogság többek között az erődítmények elfoglalásában, műszaki és logisztikai feladatokban jeleskedett. A korszak végére már elterjedt a vegyes harcrend, ahol a lovasság és a gyalogság egymást támogatva vett részt. A fegyverzetüktől függően kellett különböző harcfeladatot megoldaniuk. A gyalogság is nehéz- és könnyűfegyverzetűekre oszlott. A nehézfegyverzetűek fegyverzete kopj a, harci balta, pajzs, buzogány, néha kard és vértezet volt. A könnyűfegyverzetüek pedig íjjal, harci baltával vagy vasbuzogánnyal vonultak a csatába, természetesen védőfegyverzet nélkül. A Kijevi Rusz flottájának kialakulása a Bizánccal való folyamatos küzdelemre vezethető vissza. Ez a folyami evezős-vitorlás flotta tengerpart közeli hajózásra is képes volt. A 9. századtól Kijev flottillája néhány 100 hajóból állt, amely folyami vagy tengeri ütközetek megvívására is felkészült. A hadihajók alaptípusa az egyárbocos bárka, amely körülbelül 50 ember szállítására volt képes, és az ellenséges hajók meglékelésére döfőorral és hajítógéppel volt felszerelve.5 3 KAPAM3MH 1990. 137. 4 TtHAKOH 1988. 47. 5 PA3HH 1999. 378. 358
