Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából
GYULAI FERENC - KENÉZ ÁRPÁD La Téne korban (geto-dacia kultúra, Kr. e. 1. század vége) már minden bizonnyal termesztették a kendert.20 A kender eddig ismert legkorábbi hazai lelete a fenti közép-európaiaknál régebbi, a kora vaskorból (Hallstatt kultúra) ismert. A kendermakkok legkorábbi hazai előfordulása annak kultikus felhasználására utal: rontás elleni védelem, gyógynövény, drog. Sőt a keltákat megelőző termesztésére utal a Keszthely-Vadaskert kora vaskori hamvasztásos sírjában talált, a Hallstatt C periódusból (Kr. e. 6-7. század) származó, szenült állapotban előkerült kendermakk.21 A kender kelta kori termesztésére hazánk területéről is vannak adatok. A Budapest, Corvin tér 1. szám alatti késő kelta kori (La-Téne C/D, cca. Kr. e. 1. század) objektumok növénytani maradványai között is megtalálható. Bár az eraviscusok által lakott telepen talált magvak/termések döntő része gabonaféle, de kis mennyiségben olaj- és rostnövények magjai is előfordulnak, többek között a kender is.22 23 A római uralom időszakából Pannónia területéről nem ismerünk kendermaradványt. A császárkori, elsősorban szarmata, valamint avar kori lelőhelyeken viszonylag rendszeresnek mondható. Ismerjük Felgyő, Kettőshalmi dűlő, Hulladéklerakó lelőhely szarmata/avar kori egyik objektumából. Kistelek késő avar kútjából, a késő népvándorlás kori Fonyód-Bélatelep településrétegéből2 ’ (1. kép). Az itt talált több tucat makk több mint elegendő bizonyítékot szolgáltat a növény ismeretére, termesztésére és talán sokoldalú használatára. Itt jegyezzük meg, hogy sohasem fordul elő sírokban. 1. kép. Kender (Cannabis sativa) makkok Fonyód-Bélatelep késő népvándorlás kori cölöpépítményéből. Fotó: Gyulai Ferenc 20 WASYLIKOWAETAL. 1991. 21 BAKAYETAL. 1966. 22 DÁLNOKI - JACOMET 2002. 23 GYULAIÉT AL. 1992. 342
