Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szalontai Csaba: Egy eddig ismeretlen földvárról Csanádpalota határában
EGY EDDIG ISMERETLEN FÖLDVÁRRÓL CSANÁDPALOTA HATÁRÁBAN 18. kép. A földvár és környezetének régészeti lelőhelyei Ezt a helyet valószínűsíti a földvár helyzete is. Mindkét katonai felmérés jelöli a ma is használatban lévő nagylaki utat, mely minden valószínűség szerint ősi, regionális jelentőségű országút, kereskedő út lehetett, és a Maros parti településre vezetett. Az alföldi utak és különösen a regionális jelentőségű utak esetében azt feltételezhetjük, hogy azok akár évezredeken keresztül is változatlan nyomvonalon futottak, és voltak használatban. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az Alföldön, különösen a felszíni vizekkel sűrűn tagolt területeken az országutak helyileg determináltak voltak, mivel azok elsősorban a vízmentes részeken alakulhattak ki. Mivel ilyen vízmentes területből viszonylag kevés volt, ezért nemcsak nem lehetett, de nem is volt értelme az utak vezetését megváltoztatni. Emiatt a szabályozás előtti utakról - és különösen a regionális vagy országos jelentőségű utakról - azt valószínűsíthetjük, hogy azok akár évezredeken keresztül is használatban lehettek. Az Alföld több ezer éves történetében nincsenek néptelen, lakatlan évszázadok, amikor egy létező út annyira tönkremenjen, hogy egy újonnan megjelenő népességnek teljesen új nyomvonalat kelljen kialakítani. így biztosak lehetünk abban is, hogy az egymást követő népességek evidensen vették át a meglévő utak 291
