Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szalontai Csaba: Egy eddig ismeretlen földvárról Csanádpalota határában
EGY EDDIG ISMERETLEN FÖLDVÁRRÓL CSANÁDPALOTA HATÁRÁBAN Vizsgálatunk következő fázisában a rendelkezésre álló I. és II. katonai felmérést hasznosítottuk. Sajnos a két térkép semmilyen módon nem érzékelteti a fenti jelenséget, és így nem sok mindennel járultak hozzá a kutatáshoz (3-4. kép).4 Noha a földvár létére vonatkozóan egyik sem tartalmazott érdemi információkat, a negatív adataik mégis közelebb vittek a topográfiai térkép szintvonalainak értelmezéséhez. Amennyiben ugyanis azok valóban fokot vagy másfajta lefüződött mederrészt jeleznének, annak ábrázolása aligha maradt volna le a katonai felmérésekről. Hiszen már az I. felmérés is szinte teljesen megbízhatónak tartható ilyen vonatkozásban, nem is beszélve a II. felmérés nagyfokú pontosságáról. Mindezek alapján úgy vélem, hogy különösebb hidrológiai vagy természetföldrajzi elemzés nélkül, pusztán a térképi elemzések révén is megállapítható, hogy nem természetes, hanem emberi kéz által alkotott jelenséggel van dolgunk. Abból a tényből pedig, hogy egyik felmérés sem jelöli a földvár maradványait, egyértelműen az következik, hogy annak nyomai már a 18. század végén sem voltak szabad szemmel érzékelhetők. Akkoriban pedig finom, szintvonalas felmérés még nem készült, így lehetőség sem volt a felszín alig érzékelhető eltéréseinek érzékelésére vagy érzékeltetésére. A mai igen erősen kopott állapot nyilvánvalóan elsősorban az intenzív mezőgazdasági művelés következtében alakult ki, hiszen a modern talaj lazító technológiákkal a térfelszínben meglévő különbségek is igen hamar eltűnnek vagy szinte érzékelhetetlenné válnak. Ez nyilvánvalóan nagyban függ attól is, hogy a földmű eredeti méretei mekkorák voltak. Abból, hogy a térfelszín modern, szintezéses módszerrel való felmérése e különbségeket még megőrizte, és érzékelhetővé tette, arra következtethetünk, hogy az eredeti méretek nagyok, jelentősek lehettek. A katonai felmérések után a területre vonatkozó légifotók vizsgálatát végeztük el. Elsőként a nyomvonal hatástanulmányozásához készített ortofotót tanulmányoztuk (5. kép).5 Sajnos a 2004-ben elvégzett fotózás csak az autópálya nyomvonalának közvetlen környékére terjedt ki, ezért a földvárnak csak a déli fele került a fotóra. Egyébként pedig az összes rendelkezésre álló fotó közül ez tartalmazza a legkevesebb információt, és a legkevésbé ezt hasznosítható. 4 Első Katonai Felmérés: Magyar Királyság. Coll: XXL Sectio XXX. Theil des Czanader und Arader Comitat. Második Katonai Felmérés: Magyar Királyság (és a Temesi Bánság). Új kiadás. Georeferált. Arcanum Kiadó, 2006. (DVD) 5 Az ELTE Régészettudományi Intézete által készített fotókat a Nemzeti Autópálya Rt bocsátotta rendelkezésünkre: Az M43-as autóút. A Makó-Csanádpalota (34+000 - 58+000) tervezési szakaszán végzendő megelőző régészeti kutatások előkészítésének 3. fázisa. Légirégészeti jelentés. Budapest, 2004. MFM RégAd 4947/2005. 277
