Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Paja László: Nem szokványos helyzetű embertani leletek vizsgálata. Kecskemét-Galambos I-II. lelőhely

PAJA LÁSZLÓ ben áthúzódó fognyúlványon a degeneratív eredetű osteoarthrosis mellett egyéb elváltozást nem találtunk. A 3. és a 4. vágás közti háromszög alakú terület nem maradt ép, az erőhatások eredményeként ék alakú, mintegy 3 cm hosszú szilánk tört ki, amely „in situ” a koponya terüle­tén volt megtalálható (6. kép). A 4. vágás sajátosságaként megemlíthető, hogy az nem korláto­zódik az agykoponya területére; az alsó állcsont testének bal oldalán is megtaláljuk annak nyo­mait (7. kép). A mandibula testének alsó élénél, kb. 2 cm-re az állcsonti szeglettől, mintegy fél cm mélységig határozott vonalakkal határolt felület figyelhető meg, ami a test felsőbb részein szabálytalan lefutású repedéshálózatban folytatódik. Ennek oka valószínűleg megint a penge mozgásának megváltozása lehetett, azaz a határozott vágási felszín mellett az oldalirányú pen­gemozgás és/vagy a penge repesztő hatása okozhatta a behatolástól távolodó repedéseket. 6. kép. A koponyaalap rekonstrukcióját követően megfigyelhető az öreglyuk mögötti területen lévő vágási felület (3. vágás) és a nyakszirtcsonttól az öreglyukon keresztül folytatódó, a bal nyakszirti bütyök sérülését is okozó vágási felszín (4. vágás). A két felület érintkezésénél elnyújtott csontszilánk tört ki a koponyából az öreglyuk mögött 268

Next

/
Thumbnails
Contents