Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Paja László: Nem szokványos helyzetű embertani leletek vizsgálata. Kecskemét-Galambos I-II. lelőhely

PAJA LÁSZLÓ

NEM SZOKVÁNYOS HELYZETŰ EMBERTANI LELETEK VIZSGÁLATA KECSKEMÉT-GALAMBOS I—II. LELŐHELY

BEVEZETÉS

Régészeti korú embertani leletekkel leggyakrabban temetők anyagaként találkozhatunk, amelyek mindig egy adott közösség metszetei. Ha elegendően nagyszámú sírral rendelkeznek, alkalmasak lehetnek egy népesség térbeli és időbeli jellemzésére. Kisebb temetők vagy alacsony sírszámú temetőrészek esetében azonban kevesebb és sokszor sajátosan válogatott adat áll csak rendelkezésünkre, így az antropológus lehetőségei korlátozottak. Ezek a korlátozó tényezők még fokozottabban jelentkeznek, ha csupán egy-egy váz vizsgálatára van lehetőség, különösen, ha ezek a maradványok nem hagyományos temetkezések formájában kerülnek elő . Ezekben az esetekben is lehetőség van azonban az egyének klasszikus embertani vizsgálatára, a nem és elhalálozási kor meghatározása mellett sajátos ’temetkezési’ szokások lejegyzésére, vagy ritkább patológiás elváltozások leírására és esetlegesen azok halálozással való összefüggésének megfejtésére.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának felépítéséhez köthető megelőző ásatások során tárták fel a korábban két külön lelőhelyként kezelt, később azonban Kecskemét-Galambos I—II. lelőhelynév alatt egyesített lelőhelyet. A területen a legkorábbi megtelepedésre kisszámú, a leletanyag alapján 3-4. századi szarmata objektum (7 gödör és egy árok) utalt. A lelőhely legtöbb jelensége az avar korhoz köthető, a 8-9. századra keltezett település esetében legalább két fázis különíthető el. Az idősebb fázishoz nagyméretű, szögletes vagy kerek területeket körülölelő árkok kapcsolhatók, míg a fiatalabb szakaszban jelentkezik a földbe mélyített épületek, házak, gödrök és kemencék többsége. A területen temető nyomait nem találták meg a feltárást végző szakemberek, a két előkerült emberi váz települési objektumokból került elő.1

Az első emberi maradvány (OBNR 41, SNR 49) egy meredek falú gödörből származik (1. kép 1), a gödörből feltárt egyéb leletek alapján a váz feltételezhetően az avar korhoz köthe1 SZARKA 2009. 4-5; SZARKA 2010. 1; GULYÁS et al. 2012.

261