Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
BEDE ILONA sal sem függ össze: a ló haránt a lovas jobb oldalán a lábai mellett voltak (46 db),6j vagy egy vonalban a lovas lábainál volt (10 db).63 64 65 Viszont Tiszafüreden a 70-ből „csak” 67 sír gazdáját sikerült azonosítani, és a bónumi sír is egyedüli maradt. Az első temetőben a 705. sír lova biztosan nem keltezhető, a 186. sír pedig szimbolikus sír volt. Marad a 183. sír, amelyet Makoldi Miklós „önálló lósír”-nak tart (I. típusa), mert ennek párját nem találta/0 Orosháza-Bónumon a 132. lósírt „valóban nem lehet egyik embersírhoz sem kapcsolni, mivel a körülötte levők egyforma távolságra vannak, leletanyaguk igen szegényes. Kiss A. beosztása szerint a késő avar lovas temetkezés VII. típusába tartozik”66 67 vagy Makoldi I. típusába. A magányos lósírok és gazdáik összevetésében hangsúlyoznunk kell, hogy a sírpárosítást a kutató - vagy a kutatás - elképzelései, valamint a rendelkezésre álló régészeti adatok jelentősen befolyásolják. Balogh Csilla ezért azt javasolja, hogy a „gazdátlan”, külön eltemetett lovat „közösségi áldozat maradványaként” vegyünk tekintetbe, mint a többi halotti áldozatot: „ áldozati gödrök tojásokkal, edénnyel, tajnyik, gödrök ló- és marhacsontokkal” 61 Ezzel szemben úgy vélem, hogy ez az összehasonlítás nem mindig célravezető, vagy régészetileg nehezen bizonyítható. Tudomásom szerint pl. a tiszafüredi 705. sírnak az avar korban nincs párhuzama, így nehéz azt halotti áldozatnak nevezni, hacsak az ismert germán rítusra nem hivatkozunk vissza. Azonban érdekes megjegyezni, hogy a 186. lósírt Garam Éva és Makoldi Miklós nyomán szimbolikus sírnak nevezzük, „melyből a lovas hiányzik”, de a rá utaló mellékleteket sírba helyezték.68 Ezek a „ráutaló mellékletek” a 186. sír esetében az övkészlet és a kard. E tárgyak a többi lósírban nem találhatók meg. Ez alapján mondható, hogy a lovas ugyanúgy, ahogyan a lószerszám is, lovat jelképezhet. Kérdés az, hogy a tiszafüredi 183. és a bónumi 132. lósírok lehetnek-e emberre utaló szimbolikus temetkezések is. Valóban azonos a temetkezési rítus, csak nem oly „gazdag” sírok, mint a 186. - a ló és mellékletei, lószerszám és fegyver (a tiszafüredi 183. sírban a lándzsa) a hiányzó halottat jelképezi. Nem egyénként temették el, hanem mellékletként. Az általam vizsgált többi szimbolikus lovas sír a hajógyári 122. és 129. sír, ill. a zsebesi 374. sír. Mindegyikben teljes felszerszámozott ló feküdt, és a lovasra nemcsak a melléklet, hanem a sírgödör formája és berendezése is utal. E különbséget Makoldi Miklós kronológiai 63 MAKOLDI 2008. 2. ábra 2: III. 1.4. csoport. 64 MAKOLDI 2008. 2. ábra 1: III. 1.3. csoport. 65 MAKOLDI 2008. 131, 70. j. 66 JUHÁSZ 2000. 73. 67 BALOGH 2009. 17. 68 MAKOLDI 2008. 115. 212
