Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
A LÓ HELYE A KÉSŐI AVAR TÁRSADALOMBAN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN hogy egyáltalán sír-e (Tiszafüred, Majoros 705. sír, amely kör alakú, és ahol a ló nincs felszer- számozva).49 A trapéz alakú sírok ott jelentkeznek, ahol a fő sírtípus aránya 97-99% között van. A fentiek alapján kijelenthető, hogy elvileg nincs kapcsolat a sírtípus és a sír alakja között. Sírgödrök Háromféle gödörtípust különböztettem meg. Ezek a függőleges falú, a padkás sírok, valamint a fülkesírok (4. ábra 2). Padkás sírok között nem tettem különbséget az egy- és kétoldalú, sem a rövid- és hosszúoldalas padkák között, noha ezek számos változata előfordult. Hosszúoldalas padmalyos sír nincs a vizsgált temetőkben.50 A függőleges falú, illetve az általános aknasír dominál a maga 86%-ával. Orosháza határában csak függőleges falú sírgödrök jelentek meg. A három északi nagy temetőben is az a típus a leggyakoribb. A két következő csoport a padkás és a fülkesírok aránya azonos, mindegyik kb. 7%-ban van jelen, és szinte csak egy-egy temetőben figyelhetők meg. A padkás sírok többsége a Kassa-zsebesi temetőben került elő, ahol a sírok negyedét teszik ki. Tiszafüreden három (868., 1263., 1269. sír) és Komáromban egy (30. sír) ilyan sírgödör jelenik meg. Megállapítható tehát, hogy csak az északi temetőkben van jelen ez a típus. A fülkesírok pedig csak a szarvasi temetőben kerültek elő. Ez az egyetlen temető, ahol a 6 db függőleges falú sírgödör nem a többséget jelöli. A sír alakja már egy meghatározó tényező az ember és állat közötti kapcsolatban. Majdnem az összes „magányos” lótemetkezés függőleges falú sírként jelenik meg, és bonyolultabb ásást csak vegyes sírok esetében találtam. Látható tehát, hogy az egyedüli állattemetkezésre mégsem annyi energia befektetést fordítottak, mint az embertemetkezésre. Ez elsőre nyilvánvalónak tűnhet, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az állattal nem annyira törődtek, mint az emberrel. Ez viszont nem teljesen igaz, ha tiszafüredi cölöpnyomos sírokra gondolunk. 49 Erre Garam Éva már felhívta a figyelmet. A sír D-i részét a 699. sír vágta, így biztos, hogy korábbi, mint a temető később használt fázisa. Mivel ez az egyetlen szerszámozatlan ló a temetőben, és a lelőhely korábbi fázisával sem lehet kapcsolatot találni, ezért Garam Éva áldozati állatra gondol, mely a germán szokásokra emlékeztet (GARAM 1995. 172, 24. j.). 50 A Komárom-hajógyári 114. sírban 20 cm-es különbségét figyeltek a ló és a lovas között, azaz a ló mélyebben volt. mint a lovas. Ez a szintkülönbség azonban számomra túl csekély ahhoz, hogy padmalyos sírnak tekintsünk, ráadásul a sírban berendezett duplafalú sírkamra is volt. így inkább túlbontásnak látom, hiszen a ló nem szokott mélyebben feküdni, mint a lovas, és e temetőben egy szintben temették el őket. 201
