Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő
EGY KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI... került elő (20, 28, 40, 46. objektum), melyeket bizonyosan nem az időjárás koptatott le, hanem valamilyen sarokelemek lehettek (8. kép 8). Nem elképzelhetetlen, hogy ezek nyíláskeretek, falsarkok voltak. '7 A 42. objektum kemencéjéből egy salakos kemencefalazatnak meghatározható darab került elő, melynek egyik oldalán nád lenyomatát (levelét vagy hajtását) sikerült megfigyelni (8. kép 2).'s A nád egyrészt utal a településhez közeli mocsaras környezetre, másrészt arra, hogy a növényt minden valószínűség szerint felhasználták az építkezésekhez.37 38 39 A kölönböző ág- és növényi lenyomatos patics- és tapasztásdarabok a legértékelhetőbbek az anyagból (16, 19, 25, 28, 32, 33, 40, 46, 50, 51, 54, 55, 61. objektum). Hosszanti, párhuzamos irányú ág- vagy vesszőkötegek szabad szemmel is jól látható lenyomatai őrződtek meg (8. kép 6-7), valamint növényi lenyomatok (nádféle) is. Több darab is egyik vagy akár mindkét felén sima volt, egyértelműen a fal külső tapasztásáról való. Ezek a darabok - együtt azzal a megfigyeléssel, amiket a házak oszlopszerkezete kapcsán tettünk - arra engednek következtetni, hogy a hajdúnánási településen felmenő falú házszerkezettel kell számolnunk.40 Méghozzá faoszlopokkal, kisebb ágakkal merevített agyagfalakkal. Hajnal Zsuzsanna a már említett kölkedi telepen néprajzi párhuzamokat is felhasználva náddal merevített falszerkezeteket rekonstruált, ahol a nádkötegek egymásra merőlegesen vagy csak egymás mellett párhuzamosan lehetettek elhelyezve.41 Hasonlót kell elképzelni Hajdúnánáson is. A szláv gödörházak kapcsán Peter Salkovsky is értekezett a falszerkezetekről, agyaggal tapasztott favázas szerkezetet is rekonstruált. A patics- és tapasztásdarabokat a szerkezet egyetlen régészeti- leg megmaradó bizonyítékaiként említi.42 ÉRTÉKELÉS A patics és a tapasztások figyelembe vétele tanulságos lehet nem csak a falszerkezetek vizsgálatában, hanem a bennük található növényi maradványok szempontjából is. A megőrződött növényi lenyomatok fontos adalékot nyújthatnak a korabeli környezet rekonstrukciójához. Ilyen lenyomatokat lehet egyébként megfigyelni a sütőharangok belső felületén is, mely 37 HAJNAL 2009. 109-111. 38 A meghatározásért dr. Michael Peters-nek (müncheni Ludwig-Maximilian-Universität tudományos munkatársa) tartozom köszönettel. 39 SALKOVSKY 2001. 91. 40 Adott esetben veremházaknál is előfordulhatnak a föld felszíne fölé nyúló falak (oromfal), jelen esetben a sokcölöpös szerkezet miatt feltételezünk mindenképpen felmenő falú házszerkezetet. 41 HAJNAL 2009. 105-112. 42 SALKOVSKY 2001. 78-80. A házak fabéléses, illetve vesszőfonatos szerkezeteit a nem túl stabil talajba (pl. löszös) való lemélyítéssel hozza összefüggésbe. 19
