Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében

BEDE ILONA 3. LÓ MINT ÁLLAT... A vizsgálat utolsó részét a ló mint állat elemzése jelentette. Hogyan értelmezhető egy elte­metett ló? Egyénként, mert fel van szerszámozva, azaz vannak „saját” mellékletei, vagy tárgy­ként, mert a lovas vagyona, vagy pedig állatként? Egy francia etnológus alapján feltettük a kérdést, hogy lehet-e a lóra, úgynevezett, „kísérő halottként” tekinteni.24 Azaz, hogy meg lehet-e különböztetni egy állati áldozatot, egy étel adományt a halott vagyonától? Henri Hubert és Marcel Mauss szerint'" az állati áldozat az adománynak egyik változata. Ha adományról van szó, ez elvileg nem a halott vagyona volt. Az adománytól az áldozati „tárgy” lemondás és valóságos vagy szimbolikus rombolás által különbözik. Továbbá az átvevő elvileg egy (vagy több) istenség vagy „természetfölötti ura­lom”. A „kísérő halott” pedig egy egyén, aki ugyan egészséges is lehet, mégis társadalmi he­lye alapján köteles a halottat követni a sírba. Halott vagyonaként a szerepe nem változik a ha­lálában: gazdájának még rendelkezésére áll, így a rítus egy „duális és változatlan viszonyt örökít meg ”.29 30 31 A lovak szertartás és temetkezés során betöltött szerepéről Hérodotosz ad hírt a szkíta ki­rálytemetésnél. Néhány lovat a torra megöltek és elfogyasztottak, s ezeknek bőrét a koponyá­val és a végtagokkal együtt oszlopokra akasztották fel. Ezek voltak az áldozati állatok. A többi lovat egészben temették a sírba a halott mellé, ezek voltak a „kísérő” állatok. A kísérő halott - itt állat - tehát nem adomány, nem áldozat, és nem is egyénként temették el, hanem a halott vagyonaként, más szóval az ember saját temetési mellékletként, amelyet elkülöníthetünk az olyan szertartási mellékletektől, mint pl. az ételadomány vagy az áldozati állatok. Kérdés az, hogy régészetileg hogyan különböztethetjük meg ezeket egymástól. Kérdés továbbá, hogy meg lehet-e különböztetni a ló temetkezési rítusát a többi állat te­metkezési szokásaitól? A válaszhoz a szokásos állattani vizsgálaton túl egy összetettebb régé­szeti, illetve történelmi elemzésre is szükségünk van. Ahogy azt korábban megjegyeztük, ez a módszertan természetesen idealizált és elméleti. Tudjuk, hogy alkalmazásának számos korlátja van, ráadásul annak kritériumai is további pon­tosításokra várnak. Ráadásul sokszor jelent nehézséget a rendelkezésre álló dokumentációk hi­ányossága is, ami nehezíti a jelenségek pontos értelmezését. 29 TESTART 2004. 29^t0. 30 HUBERT-MAUSS 1899. 31 TESTART 2004. 31. 194

Next

/
Thumbnails
Contents