Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
BEDE ILONA 1. LÓ MINT EGYÉN... Először, úgy vizsgáljuk a lovat, mintha a ló lenne a főszereplő. Ez nyilván inkább teljes és talán a részleges lótemetkezések esetében érvényes, de ugyanígy vizsgáltuk pl. a lószerszámos temetkezéseket is. Kiindulásként a temetési szerkezetet, a sírt kell megismernünk. Az egyik kérdés az, hogy mennyi „energiát” fektettek be a temetési rítusba. Úgy kezeljük a sírt, mintha az a halott felé irányuló gondoskodás tárgya lenne, és ezt az energiát, a „befektetett” gondoskodást akartuk mérni néhány kritérium alapján. A mélységnél Makoldi Miklós is felhívta a figyelmet arra, hogy több avar kori temetőben „a lovat sohasem temetik mélyebbre, mint a lovast, sőt általában magasabban helyezkedik el vagy vele egy szinten ”.9 Mivel én is ugyanazt a tényt figyeltem meg a szarvas-rózsási temetőben, de még más helyen is, megállapítottam, hogy ez a gesztus „ritualizálása”: figyeltek a mélységre, és ez a ló és az ember közötti - előttünk nem ismert - kapcsolatot is jelzi.10 11 Ez a szokás nem lehet teljesen ugyanaz, mint a lovas síroknál, ahol egy szinten temették a lovast és lovát, ráadásul a többi sírnál lényegesen mélyebben." A szélességekről azt is megfigyeltem, hogy a szarvas-rózsási, valamint tiszafüred-majorosi lovakat sokszor nagyon keskeny sírgödrökben temették el, ami nagyon komoly gyakorlati feladat lehetett (a többségnek a szélessége 35 és 85 cm közötti).12 Vajon mi lehetett az oka annak, hogy ilyen nehéz megoldást választottak? Egy másféle kritérium a befektetett gondoskodás értelmezésére a sír kialakítása. Ez alatt a sírgödörnek a vízszintes és függőleges alakját értem. Itt igen nagyok is lehetnek az eltérések, néhol egészen nagy energia befektetése is megfigyelhető, mint pl. fülkesíroknál. Vizsgáltam a sír építkezési berendezéseit is, mint például a cölöpnyomok vagy a sírkamra, valamint a tartalmát, amely ugyan nem temetési lelet, de a rítusban szerepel, mint a koporsó vagy a kőpakolás. E kritériumok összessége adja meg a halott környezetét, és mutatja egyúttal az irányában kifejtett energiát, illetve tiszteletet is. Ezek a kritériumok pedig jelezhetik a sírok közötti gondoskodás-, illetve fontosságkülönbségeket is, ugyanúgy, mint az embereknél. Ez leginkább a „magányos lósíroknál” lehet igaz, különösen akkor, ha ugyanazt a szerkezetet építették a ló számára, mint az embereknek. A második lépés az egyén vizsgálata, jellemzően annak a csontvázán keresztül. A kiindulási logikában a lócsontváz feldolgozása azonos az ember csontváz vizsgálatával. A legelső a 9 MAKOLDI 2008. 128, 56. j. 10 BEDE 2008. 83-84; BEDE2010. 111, 117. 11 MAKOLDI 2008. 132, 77. j. 12 BEDE 2008. 83. 190
