Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)
PAP ILDIKÓ KATALIN A lakóház leletanyaga igen gazdag volt, a beleltározott 1044 tárgy közül kereken 500 lelet - köztük kiegészíthető edény (7. kép 2),2S számos edénytöredék (16-20. kép), kő- és csonteszköz (24. kép 2-4, 7, 12-13) - származott az épület gödréből. Két nagyméretű, sekély, tüzelőhellyel ellátott gödör mérete, szerkezete és leletei alapján műhelynek feltételezhető. A 24. objektum 528 x 248 cm-es, sekély, egyenes aljú gödrében egy erősen bolygatott, kőkeretes tüzelőhelyet tártak föl. A gödör fedésére utaló nyomok nem kerültek elő. Az objektum leletei között szerepelt egy kiegészíthető fenékbélyeges fazék (7. kép 1), számos jellegzetes fazéktöredék (12. kép), valamint egy vastárgy (24. kép 5) töredéke. A 29. objektum 193 x 112 cm-es, ovális, ívelt oldalú, teknős aljú, alig földbe mélyedő volt, benne szintén erősen bolygatott helyzetben kerültek elő a tüzelőhelyet keretező bazaltok. Az előkerült gazdag kerámiaanyag (13-14. kép) mellett állatcsontok, csonteszköz (24. kép 1) és egy fenőkő (24. kép 11) ismert a kibontott gödörből. A földfelszíni (37, 77. és 79. objektum), kövekkel keretezett nyílt tűzhelyekre csupán a kőkupacként jelentkező, helyenként égett, kormos bazaltok utaltak. Két tüzelőhely volt sekélyen a földbe mélyítve; a 15. objektum kövei egy kerek, sekély gödör körül csoportosultak, egy szintén sekély, kerek tüzelőhely pedig a 33. ház közelében, egy nagyobb, négyszögletes, alig földbe vájt mélyedésben volt (90. objektum - 3. kép). A 44. objektum (4. kép, 20. kép 5-10) esetében felmerült annak lehetősége, hogy a hosszúkás, Ny-K-i irányban enyhén mélyülő, közepén kiszélesedő, É-i oldalán enyhén padkás, D-i oldalán és Ny-i végében egy-egy oszlophelyre állított cölöp tanúsága szerint részben lefedett vagy elkerített rész szárnyékként vagy földólként szolgálhatott. Mind méretben, mind szerkezetben hasonlóakat közölt Szőke Béla Miklós Nagykanizsa határából, az Inkey-sírkápolna, Miklósfa-Mórichely és Nagykanizsa, Práter-domb, botanikus kert lelőhelyekről.2'' A sekélyen földbe mélyített, két-három cölöplyukkal keretezett, egyik oldalon padkás, hosszúkás formájú objektumok egy részét műhelynek feltételezi, míg többségüket - elsősorban sertés tartására szolgáló - földólnak írja le. A két, egymástól távol eső oszlophely (1. és 51. objektum, utóbbi leletei: 21. kép 3-5) funkciója nehezen meghatározható, illetve igen széles, ugyanakkor régészeti érvekkel nem védhető értelmezési lehetőségeket kínál. A 78. és 80. számú jelenségek feltárható objektumhoz nem köthető leletsűrűsödésként jelentkeztek; az előbbi talán egy erősen szétszántott tüzelőhely bazalt-, tégla- és csontda- 28 29 28 A képeken szereplő tárgyak leírásai a cikk végén találhatóak meg. 29 SZŐKE 1992b. 135. 122
