Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kolozsi Barbara - Szabó László: Avar falu a Hortobágy határán
AVAR FALU A HORTOBÁGY HATARAN TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A humuszrétegben elhelyezkedő 57 sírnál nem tudtuk megfigyelni a sírgödröt. A mélyebben fekvő sírgödrök általában lekerekített sarkú téglalap alakúak voltak. A felnőttek számára ásott sírgödrök hosszúsága 160-230 cm között, szélessége 55-90 cm között mozog, tehát néhány esetben jóval meghaladja a benne fekvő halott méreteit. A sírgödrök mélysége 6-70 cm között változik. Ezek az adatok nem felelnek meg teljesen a sírok egykori valódi mélységének, hiszen nem ismerjük a korabeli járószint mélységét. A felnőttek és a gyermekek sírjai között mélység szempontjából nincs lényeges különbség, azonban a gyermeksírok mégis a sekélyebb gödrök közé tartoznak. A legmélyebb sírt a legnagyobb termetű férfi számára ásták, aki a mellette talált tárgyak alapján nem tűnik tehetősebbnek a többieknél. Ez a példa cáfolja azt a közhelyet - bár a kivétel erősíti a szabályt -, hogy a sírok mélysége egyenesen arányos a mellékletek gazdagságával. A Debrecen, Bellegelő-Bordás-tanyán előkerült felnőtt sírok hosszukkal, szélességükkel és mélységükkel pontosan megfelelnek a kor szokásainak. A sírokat tájolásuk és mélységük alapján három csoportba lehet osztani. A legkeletibbek mintegy 40-50 cm-rel a többi fölött helyezkedtek el, még a humuszrétegben, és általában kelet-nyugati tájolásúak. A másik két csoport sírjai mélyebben helyezkedtek el, így jól megfigyelhetőek a sírgödrök foltjai is. Ezek a sírok, nagyjából fele-fele arányban, kelet-nyugati, illetve észak-déli tájolásúak. A szuperpozíciók (12) alapján az észak-déli tájolásúak a legkorábbiak, míg a magasabban lévő kelet-nyugatiak a legkésőbbiek. A temetőrészlet egyik szembetűnő jellegzetessége, hogy 41 esetben a sírgödör sarkaiban és egy objektumban a sírgödör oldalainál is oszlophelyek rajzolódtak ki, melyeknek száma 1-6 között változott. Az avar kori sírokban jelentkező cölöplyukak magyarázatát keresve számos megoldási lehetőség, illetve szempont született. Ezek közül néhány: sírjel (egy oszlop), asztal halotti áldozat számára (több oszlop),4 koporsó lábai,5 6 halotti ágy, kerevet/’ Mindezek a jelenségek kétségtelenül valamiféle síron belül épített faépítmény nyomait jelentik. Meg kell jegyezni, hogy egyetlen sírból sem került elő koporsószeg vagy pánt, sem pedig vasalás (bár meghatározhatatlan vastöredékek igen), és famaradványokat jelző elszíneződéseket csak néhány esetben észleltünk. A néprajzi hagyományokat figyelembe véve elkép4 KOVRIG 1963. 62. 5 TOMKA 1979. 72. 6 H. TÓTH 1981. 175. 101
