Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Rózsa Sándor Szegeden - A csapat toborzása és felszerelése
26. Szablya 27. Lovassági karabély 28. Lovassági pisztoly vasható olyan leírás, amely a fentieket (is) igazolja. Vukovics Sebő kormánybiztos szerint a csapat „Csongrád és Csanád megyei pásztorokból, bicskásokból és zsiványokból” állt, Szeged városának szerepéről azonban mit sem tud. Más helyen arról ír, hogy novemberben a csapatban lévő pásztorok mind hazakívánkoztak a karácsonyi számadásaik elkészítésére.137 Az 1859. évi tárgyalás sajtója meglehetősen vegyes képet mutat: írnak „magaszőrű” emberekről és pusztai legényekről egyaránt, a legpontosabb tudósítónak tűnő Zilahy Károly viszont arról ad hírt, hogy a „a kormány által a Szeged vidéki tanyai gazdákból egy szabad csapat alakítására bízatott meg, mit teljesített is, de a nélkül, hogy bizonyos lenne, miképp azt rablókból állította volna elő”.138 Jellemző, hogy a történeti feldolgozások többsége megmarad a szó szerinti betyárok felsorakoztatásánál, vagy legfeljebb Vukovics megállapítását veszi alapul, így üdítő színfolt Reizner János közlése, mely szerint néhány nap alatt 150 „csikós és más pusztafi” szegődött Rózsához.139 A nyár folyamán megjelent kósza hírek 200 fegyveres betyár hadba vonulásáról szólnak, ehhez képest már némileg visszafogottabb - és valljuk be —, reálisabb a Kossuth amnesztiájában, majd annak nyomán a napisajtóban megjelent 150-es szám. Többnyire ez utóbbi fordul elő a szakirodalomban, és ez maradt meg a köztudatban is. A Jókai levelében írt 280-as szám egyértelműen valótlan adat, amely a futár előtt saját szerepét is jócskán felnagyító Lukácsy Károly őrmester fantáziáját és nagyotmondását dicséri. 130 főről tudósít néhány későbbi leírás, mint pl. az 1870-ben megjelent Szegedi bünkrónika vagy Hegyesi Márton bihari honvédtisztek elbeszéléseit is felhasználó összefoglalása, de ezt sem támasztja alá hiteles forrás. Rózsa 1858 nyarán tett vallomásában 80-90 főben adta meg a csapat létszámát, az 1859. februári tárgyalásról írt tudósíRózsa Sándor Szegeden
