Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Rózsa Sándor Szegeden - A csapat toborzása és felszerelése
Minden jel arra mutat, hogy a csapat megszervezése különösen fontos volt Kossuth számára. Másképp mivel magyaráznánk, hogy a frissen kinevezett szegedi kormánybiztos, Egressy Gábor, valamint a város ugyancsak kormánybiztossá kinevezett országgyűlési képviselője, Rengey Ferdinánd mindent elkövettek annak létrejöttében és felszerelésében. Október 19-én néhány napra mindketten elutaztak Kiss Ernő tábornokhoz Nagybecskerekre. Elindulásuk előtt egy közös levelükben tájékoztatták a város vezetőségét a további teendőkről. Ebből kiderül, hogy Szegedet és a Tisza vidékét Kossuth már korábban az ország legfontosabb pontjának és a nemzet utolsó menedékének nevezte ki. Mivel a Nagykikinda környéki szerb mozgalmak által a vidék biztonsága egészen a Tiszáig veszélyeztetve volt, a két kormány- biztos felszólította Szeged lakosságát, hogy Kossuth korábbi rendeleté alapján tegyenek intézkedést: amennyiben a szükség úgy kívánja, a város egész lakosságát rögtön fegyverbe lehessen szólítani, egyúttal a Nagykőrösről és Kecskemétről várt, s a felkelő nép számára ide rendelt fegyvereket további rendelkezésig vegyék át. Számunkra a levél utolsó szakasza a legfontosabb. Ebben felszólítják a városvezetést, hogy a 21-én, szombaton Szegedre érkező „Rózsa Sándor csapatja vezérének” adjanak át 100 karabélyt {„karabin”-1), ugyanannyi pisztolyt, 10 huszárkardot, ill. 5000 karabélytöltést, hogy azt kioszthassák a csapat tagjainak. A fegyvereket és a lőszert a levél kíséretében kellett kézbesíteni a mondott „vezérnek”, Szerencsey Károly főhadnagynak. Emellett a kormánybiztosok 50 pengő forintot is küldtek neki, ami A csapat toborzása és felszerelése
