Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor Szegeden - Az amnesztia kihirdetése és a szegedi "bevonulás"

Az amnesztia kihirdetése és a szegedi „bevonulás”

Mint láttuk, az amnesztia megadásáról első ízben a tehetséges novellaíró, Pálfy Albert által megindított Márczius Tizenötödike tudósított október 7-én, melyet három nappal később követett Jókaiék híradása. Mindkettő első kézből származó információt tárt az olvasóközönség elé, annak ellenére, hogy Csernátoni - talán a sietség miatt — „Károlyinak írja Rózsa keresztnevét. Az Életképek tudósítása ugyanakkor egy szót sem ejt az előzményekről (így Jókai szerepéről sem), viszont tényként közli, hogy a betyárvezér már megindult 150 embere élén az ellenség ellen. Október 11-én a Vida Károly által alapított Figyelmezö is említést tesz Rózsáról - Csernátoni beszámolójához hasonlóan itt is elírással találkozunk, nála ugyanis „Rózsa Pista” néven jelenik meg. A tudósítás szerint a 14 esztendőn át hiába üldözött betyárvezér „szabad honvédi csapatkor alakított, és zászlója alá máris seregestül tódul a nép: „Szeged tájékán Rózsa Pista híres banditavezér, ki a szomszéd megyék 14 évi üldöztetés után sem tudtak elfogatni, egy szabad honvédi csapatot alakított, s zászlója alá, seregestül tódul a nép. A vezért meggyőzhetetlennek, s olly férfiúnak tartják, kit a golyó nem fog”.ui

A két újabb híradáson már érezhető az újságírók szenzációhajhá- szó látásmódja. Az Életképek cikke Rózsa korábbi kalandjaira és csapatának „félelmetsemmi név alatt nem ismerő" tagjaira hivatkozva vetíti előre azok harci sikereit, a Figyelmezö pedig ennél is továbbmegy, és a szabadcsapat vezérét a köznép által legyőzhetetlennek tartja, akin még a golyó sem fog.

Rózsa Sándor Szegeden