Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Kossuth kegyelemlevele - Rózsa Sándor a címlapon

reglett nép szeme láttára a „megtért bűnösök” harcba indultak. A füzet címlapjára mottóként a következő szöveg került: „A vadrá- czokat leverjük, csak aztán kegyelmet nyerjünk”. A hatvan strófából álló mű befejezése mintha a Kossuth Hírlapja korábban bemuta­tott híres cikkét idézné: „A tanács nem lett mostoha, / Rózsa Sán­dort kihallgatta; / Mindnyájan kegyelmet nyertek, / Mint a hollók egybegyűltek. / Egybegyűltek a csatára, / Áldást kértek zászlójukra, / Teljesült a kívánatok; / Mert zászlójuk megáldatott. / Sok nép kísérte el őket / - A megtért bűnösöket - / Engedje a mennynek Ura, / Győz­tesen térjenek vissza!”103 A számos példányban fennmaradt vers ugyanakkor nem csak a jól ismert - magyar nyelvű — változatában került nyomtatásra, mivel a nemzeti könyvtár törzsállományában egy további, német nyelvű példány is található. A címlap felirata és ábrája megegyezik a magyar nyelvű nyomtatványéval, csupán a füzet mottójául szolgáló mondat hiányzik róla. A vers elrendezésében szintén találunk eltérést: nincse­nek beszámozva a strófák, továbbá a mű öt, római számokkal jelölt részre tagolódik. A III. rész abban is eltér a többitől, hogy itt a négy­soros versszakok helyett kétsorosokkal találkozunk. A német szöveg hű tükörfordítása a magyarnak. A rendelkezésünkre álló adatok alap­ján ugyan nem állapítható meg a kiadás ideje, de valószínűleg a né­met nyelvű példányok a magyarral egy időben vagy kevéssel azt kö­vetően kerülhettek nyomtatásra (18. kép).104 A (magyar nyelvű) Putnoki-féle vers korábbi elemzőinek vé­leménye egyezik abban, hogy a mű nem készülhetett a Kossuth által Rózsának adott amnesztia szegedi kihirdetése (1848. októ­ber 18.) előtt, mi viszont korábbra datáljuk annak nyomtatását. Ugyanis már a vers tartalmából is egyértelműnek tűnik, hogy alapjául az Alföldi Hírlap augusztus 6-án megjelent, és jelentős

Next

/
Thumbnails
Contents