Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Kossuth kegyelemlevele - És a valóság... - Az amnesztia kézbesítése a források tükrében

Tudjuk, hogy a másnap reggel Kossuthnak írt beszámolója szerint útba ejtette Szentes és Csongrád városát. Kiskunfélegyházán valószínűleg a város egyik előkelőbb vendéglátóhelyén, talán éppen a néhány nap múlva Kossuthot és kíséretét is vendégül látó Nagyvendégfogadóban szállhatott meg.

Kossuth minden bizonnyal részletes utasításokkal látta el Jókait, azok mibenlétéről viszont csak találgatni tudunk. Az biztos, hogy nem sikerült az eredeti utasítás szerint végrehajtania a küldetést, de úgy vélte, a körülmények igazolják az eljárását. A fiatal írónak egyértelműen Szerencsey hadnagyot kellett megkeresnie annak kiskunfélegyházi szállásán, őt viszont nem találta. Szerencsey hátrahagyta Lukácsy Károlyt, aki Jókai szerint a legtöbbet fáradozott az ügyben. Alaposan el is beszélgethettek, s úgy tűnik, az őrmester nem helytálló ismereteket közölt vele, és igyekezett felnagyítani a saját szerepét. Másképpen hogyan magyarázhatnánk azt a valótlan információt, hogy Rózsa csapata már 280 főre nőtt.

Jókai tehát Kiskunfélegyházán töltötte az éjszakát, és Szerencsey hadnagyra várakozhatott. Közben jutott ideje egy lelkesítő „procla- matió” írására a már táborba indult felkelő néphez. Mivel Szerencsey másnap sem érkezett vissza, reggel fél nyolckor rövid jelentést írt Kossuthnak, melynek elején az amnesztia kézbesítéséről is beszámolt. Ebből az is kiderül, hogy Jókai utasította Lukácsyt: rögtön keresse fel Rózsát, és a „kérdéses feltételeket” tudtára adva indítsa el csapatával együtt a rendeltetési helyére (13., II. kép).84

Bánhídy Imre szerint az amnesztia „híre messze elhangzott, betöltött várost és falut ”.85 Farkass János szegedi főkapitány későbbi visszaemlékezése alapján az amnesztiát először Szegvárott, Csongrád vármegye székhelyén, majd Hódmezővásárhelyen, végül Szegeden hirdették ki. A vásárhelyi esemény kapcsán Farkass úgy emlékezett, hogy még