Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Kossuth kegyelemlevele - Az amnesztia kézbesítése Jókai műveiben

Költ s.a.t.—«

(E tartalmat az eredetiből volt alkalmunk kivonni.)

E bűnbocsátó okiratot Kossuth Félegyházára küldé, ott egy kijelölt helyen Rózsa Sándor küldöttje átvette azt s kevés napok múlva az ígért csapatfegyverben állt s rögtön leküldetett a rácok ellen... ”70

Az 1875-ben megjelent Forradalom alatt írt műveinek jegyzetei között már egyes szám első személyben foglalta össze Kossuth alföldi toborzóútjának történetét, melyben saját küldetéséről is említést tett:

„Holdmezővásárhelyen kapta meg Rózsa Sándor folyamodását bűnbocsánatért, ki »szegény legény« társaiból több száz főnyi szabad csapatot ajánlkozott szervezni az aldunai ellenség ellen. Rózsa még akkor csak kalandor volt, nem aljas rabló; s az ajánlott szolgálat megérte a bünbocsánatot. En vittem azt meg neki Félegyházára. Innen Pestre volt küldetésem Nyáryhoz... ”71

Az amnesztia kézbesítését megemlíti az ugyanezen évben megjelent Enyim, tied, övé című regénye A gerilla című fejezetében. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a rövid leírás vonatkozó részét Jókai szó szerint közölte az Ezernyolczszáznegyvennyolcz című, 1898-as díszkiadványában is:

„Rózsa Sándornak, kit azideig nem bírt elfogni semmi hatóság, bűnbocsánatot adott a kormány azon ajánlatára, hogy az Alfáid futóbetyárjaiból lovas gerillacsapatot alakít, s harcolni viszi őket. A bocsánatlevéllel éppen e sorok írója kereste őt fel egy zivataros éjszakán a félegyházi homokbuckák között. Az is regényes jelentet volt, de nem tartozik tárgyunkhoz. Ezek is jól harcoltak, s jó barátnak nem tettek kárt. ”72

Közismert, hogy Jókai 1876. évi erdélyi utazása során felkereste a szamosújvári börtönt, ahol Rózsa Sándorral személyesen is ta