Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Szakkifejezések jegyzéke
Szakkifejezések jegyzéke Mérté tékegységek, pénznemek jegyzéke font = a tömeg mértékegysége, a magyar (ún. bécsi) font súlya 0,5606 kg; az ágyút, mint pl. „hat fontos”, a lövedék súlya alapján nevezték el forint = a Habsburg Birodalom fizetőeszköze, a konvenciós forint értéke 60 krajcár volt krajcár = a konvenciós forint váltópénze (1 forint = 60 krajcár) pengő = 1858-ig forgalomban levő, 60 krajcár értékű ezüstpénz pengő forint lásd pengő rőf = mértékét a kar hosszúságától vett, régebben szövetek mérésére használt hosszmérték; a hazánkban is használt osztrák - hossza 78 cm volt váltóforint = a pengő forintnál kisebb értékű ezüstpénz vonásforint = 51 krajcár (három db 17 krajcáros vagy „máriás”) szíjgyártó = főként lószerszámokhoz, de emberi ruházathoz és egyéb használati tárgyakhoz szükséges szíjazat készítésével is foglalkozó kézműves szőrű = szérű, keményre döngölt, sima, kerekded térség, a nyomtatás/cséplés helye taliga = (lőszerszállító) kordé tanyás = a valódi tulajdonos helyett a tanyai gazdaságot irányító személy transport = katonai szállítmány ümög = (férfi) ing vadrác = a Rákóczi-szabadságharc idején alakult ki a magyar településeket rettegésben tartó rác határőrök támadásai kapcsán az Alföldön elterjedt kifejezés, amely az 1848-as szerb felkelés hatására kapott szomorú aktualitást váracs = nagyobb erődítmény, vár megerősítéséül szolgáló kisebb erődítés végezred (oláh-illir) lásd oláh-illir végezred veressipkások = vörössipkások, a legendás 9. (kassai) honvédzászlóalj katonáinak elnevezése zsold = a katonák pénzilletéke
