Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Jegyzetek

re hivatkozik, melyek között az is szerepel, hogy „gyanús ember” nem tarthatott nyerges lovat. SZENTESI ZÖLDI 1999. 76.; 350 MÓRICZ P. 1899. 13 („Bonyhádi úr összesze­ded a nyergeket”).; 351 CSML IV. B. Nr. 3026. (1852. június 7.).; 352 CSMLIV. B. 1107. a. 10. köt. 1855:227.; Uo. 1855:283.; 353 A két családra vonatkozó rendeletre lásd még GÉCZI 2001.; 354CSML IV. B. 1107. a. 58. köt. 1857:1134.; 355 CSML IV. B. 1107. a. 58. köt. 1857:329.; 356 CSML IV. B. 1106. 63. köt. Nr. 2., 266.; Uo. IV. B. 1107. a. 1858. 49. köt. Nr. 242/93.; Uo. 4507, 4655/2058.; 357 A jövőben alaposabban szeret­nénk foglalkozni a Rózsa és Veszelka család „betyárkodó” tagjaival.; CSML IV. B. 1107. a. 1856. Nr. 395.; 359 MINAMIZUKA 2009. 77.; 360 Kunfy József Szeged városi csendbiztos jelentése Bonyhády Istvánnak. Szeged, 1850. április 28. CSML IV. B. 251/b. 1850:2251.; 361 MÓRICZ P. 1913. 85.; 362 1 8 50 elején pl. Tót Józsefné Rúzsa Róza sze­gedi lakos és özv. Erdélyi Istvánná (Mihályné?) Tót Apolló között fennforgó állapotok ki­vizsgálásáról, és a két fél közötti barátságos egyezség lehetőségéről esett szó. CSML IV. B. 1127. a. 1850:86. (1850. január 2.); Uo. 1850:1224. (1850. március 19.).; 363 MOL D 45. 1854.1/23.; 364 Szegedi Híradó, 14. (1872. december 15.) 150. sz. 2; Uo. 14. (1872. december 18.) 151. sz. 2.; 365 Pesti Napló, 23. (1872. december 20.) 293. sz. 2. (reggeli kiadás).; 366 MINAMIZUKA 2009. 121; A két esetet idézi az Ujváry Zoltán által kiadott bírósági beszámoló is, annyi eltéréssel, hogy az első esetnél csak három betyárt említ. UJ­VÁRY 2000. 251.; 367 „Jegyzéke azon bevallott bűntetteknek, melyek Orosházán visgálat alkalmával alól írott napig felderültek”. Csaba, 1850. június 18. BML IV. 252. b. BCSL Főnöki jegyzőkönyvi iratok, 1850:2635.; 368 Az Orosházán fogva tartott gyorskocsirab­lók 1850. augusztus 7. előtti vallomása alapján pl. az „öreg Tóth István”-t fia orgazdája­ként („több rablott marhák kezelője, s agyonlövetett fia orgazdája”) akarták elfogatni.; 369 „Följegyzése azon rabló, tolvaj s orgazdák neveinek, kik az Orosházán fogva tartott rablók által, mint czinkostársak bévalva vannak s befogandók”. Békéscsaba, 1851. augusztus 7. BML IV. 252. b. BCSL Főnöki jegyzőkönyvi iratok 1850:3572.; 370 SZA­BÓ 1964. 84—85.; 371 Illovits Miklós alszolgabíró jegyzéke a Tóth István, Révész, Tóth Jó­zsef, öreg Tóth István, Révész Terhes György algyői lakosoknál talált, Orosházára átvitt lo­vakról és holmikról, ill. az oda átszállított két fogolyról. Orosháza, 1850. április 28. CSML IV. B. 251/b. 28. 1850:2251.; 372 Kunfy idézett levele. Lásd 360. jz.; 373 Müller Ignác törvényszéki elnök beszámolója Bonyhády Istvánnak. Szegvár, 1850. június 11. CSML IV. B. 251/b. 1850: 3334.; 374 Feltűnő, hogy az egyesített Békés-Csanád megye cs. kir. főnöki iratai között a Tóth Józseffel kapcsolatos hivatali levelezés a betyárvezért kö­vetkezetesen „Rózsá”-nak, Tóth József özvegyét viszont „Rúzsá”-nak nevezi.; 375 A párbe­szédet lásd az alábbi jelentésben.; 376 Kiss Imre csongrádi és Kamocsay János szentesi csendbiztosok jelentése Bonyhády Istvánnak. Szeged, 1850. július 27. CSML IV. B. 251/b. Jegyzetek

Next

/
Thumbnails
Contents