Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Jegyzetek

re hivatkozik, melyek között az is szerepel, hogy „gyanús ember” nem tarthatott nyerges lovat. SZENTESI ZÖLDI 1999. 76.; 350 MÓRICZ P. 1899. 13 („Bonyhádi úr összeszeded a nyergeket”).; 351 CSML IV. B. Nr. 3026. (1852. június 7.).; 352 CSMLIV. B. 1107. a. 10. köt. 1855:227.; Uo. 1855:283.; 353 A két családra vonatkozó rendeletre lásd még GÉCZI 2001.; 354CSML IV. B. 1107. a. 58. köt. 1857:1134.; 355 CSML IV. B. 1107. a. 58. köt. 1857:329.; 356 CSML IV. B. 1106. 63. köt. Nr. 2., 266.; Uo. IV. B. 1107. a. 1858. 49. köt. Nr. 242/93.; Uo. 4507, 4655/2058.; 357 A jövőben alaposabban szeretnénk foglalkozni a Rózsa és Veszelka család „betyárkodó” tagjaival.; CSML IV. B. 1107. a. 1856. Nr. 395.; 359 MINAMIZUKA 2009. 77.; 360 Kunfy József Szeged városi csendbiztos jelentése Bonyhády Istvánnak. Szeged, 1850. április 28. CSML IV. B. 251/b. 1850:2251.; 361 MÓRICZ P. 1913. 85.; 362 1 8 50 elején pl. Tót Józsefné Rúzsa Róza szegedi lakos és özv. Erdélyi Istvánná (Mihályné?) Tót Apolló között fennforgó állapotok kivizsgálásáról, és a két fél közötti barátságos egyezség lehetőségéről esett szó. CSML IV. B. 1127. a. 1850:86. (1850. január 2.); Uo. 1850:1224. (1850. március 19.).; 363 MOL D 45. 1854.1/23.; 364 Szegedi Híradó, 14. (1872. december 15.) 150. sz. 2; Uo. 14. (1872. december 18.) 151. sz. 2.; 365 Pesti Napló, 23. (1872. december 20.) 293. sz. 2. (reggeli kiadás).; 366 MINAMIZUKA 2009. 121; A két esetet idézi az Ujváry Zoltán által kiadott bírósági beszámoló is, annyi eltéréssel, hogy az első esetnél csak három betyárt említ. UJVÁRY 2000. 251.; 367 „Jegyzéke azon bevallott bűntetteknek, melyek Orosházán visgálat alkalmával alól írott napig felderültek”. Csaba, 1850. június 18. BML IV. 252. b. BCSL Főnöki jegyzőkönyvi iratok, 1850:2635.; 368 Az Orosházán fogva tartott gyorskocsirablók 1850. augusztus 7. előtti vallomása alapján pl. az „öreg Tóth István”-t fia orgazdájaként („több rablott marhák kezelője, s agyonlövetett fia orgazdája”) akarták elfogatni.; 369 „Följegyzése azon rabló, tolvaj s orgazdák neveinek, kik az Orosházán fogva tartott rablók által, mint czinkostársak bévalva vannak s befogandók”. Békéscsaba, 1851. augusztus 7. BML IV. 252. b. BCSL Főnöki jegyzőkönyvi iratok 1850:3572.; 370 SZABÓ 1964. 84—85.; 371 Illovits Miklós alszolgabíró jegyzéke a Tóth István, Révész, Tóth József, öreg Tóth István, Révész Terhes György algyői lakosoknál talált, Orosházára átvitt lovakról és holmikról, ill. az oda átszállított két fogolyról. Orosháza, 1850. április 28. CSML IV. B. 251/b. 28. 1850:2251.; 372 Kunfy idézett levele. Lásd 360. jz.; 373 Müller Ignác törvényszéki elnök beszámolója Bonyhády Istvánnak. Szegvár, 1850. június 11. CSML IV. B. 251/b. 1850: 3334.; 374 Feltűnő, hogy az egyesített Békés-Csanád megye cs. kir. főnöki iratai között a Tóth Józseffel kapcsolatos hivatali levelezés a betyárvezért következetesen „Rózsá”-nak, Tóth József özvegyét viszont „Rúzsá”-nak nevezi.; 375 A párbeszédet lásd az alábbi jelentésben.; 376 Kiss Imre csongrádi és Kamocsay János szentesi csendbiztosok jelentése Bonyhády Istvánnak. Szeged, 1850. július 27. CSML IV. B. 251/b.

Jegyzetek