Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Jegyzetek

csánszky-nyomdának jelenlegi ismereteink szerint 1848 júniusától december végéig 15 verses ponyvafiizete jelent meg, majd Buda bevétele után még egy. Egy kivételével mindnek Putnoki volt a szerzője. KOVÁCS I. 1985. 10.; 98 POGÁNY 1983. 494—495.; 99 Uo. 58-68.;100 Uo. 496-498.;101A címlapfigura Kossuthtal való hasonlóságát Kis Domokos Dániel vetette fel.; 102 VAJDA 2005. 106; Uo. 115. 14, 15. kép (Sobri), 16. kép

(Milfajt).;103 POGÁNY 1983. 334-335.; 1U4 OSZK Nagyállomány Nr. 818.613. Kollegámra, 47. db.;105 Jelzete: FSZEK BGY 819/1/1848 R; 106 OSZK PK PNY 750/a, b, c. (2/18) jelzet alatt. Pogány Péter a FSZEK példányát használta, a Rózsa Sándor életével, ill. a magyar betyárvilággal kapcsolatos összefoglalások pedig az OSZK példányainak címlapjait közölték illusztrációként.; 107 BÁNKINÉ 1999. 74.; 108 OSZK PK PNY 750/a. (2/18).;109 OSZK PK PNY 750/b. (2/18). Sérült példány, a 10-45. versszakokat tartalmazó középső két lap hiányzik.; 110 EDV1 ILLÉS 2009. 112.; 111 POGÁNY 1983. 341-342.

Rózsa Sándor Szegeden

112 Életképek, 5. (1848. október 7.) 15. sz. 476.; 113 Figyelmező, 1. (1848. október 11.) 37. sz. 148.;114 Nemzeti - Politikai Hírlap, 1. (1848. október 28.) 145. sz. 578.;115 Kossuth Hírlapja, 1. (1848. október 27.) 102. sz. 455.;116 EDVI ILLÉS 2009. 78.;117 Uo.; 118 KRÚDY 1923. 67-68.; 117 MÓRICZ ZS. 1949. 321; A betyársereg szegedi, nagy- becskereki és verseci „bevonulási jeleneteit Kalapis Zoltán foglalta össze, a szépirodalmi művek között mi is az ő leírását vettük alapul: KALAPIS 2005. 53—60.; 120 Budapesti Hírlap, 7. (1859. február 19.) 40. sz. 2; Pesti Napló, 9. (1859. február 23.) 43-2710. sz. 2.; 121 Budapesti Hírlap, 7. (1859. február 18.) 39. sz. 3; Pesti Napló, 9. (1859. február 22.) 42-2709. sz. 3.;122 Kossuth Hírlapja, 1. (1848. október 27.) 102. sz. 455.;123 REIZ- NER 1899a 118; Az amnesztia szegedi kihirdetésével kapcsolatban Habermann Gusztáv összefoglalását tartjuk mérvadónak, aki szerint éppen a helyi források (városi levéltár jegyzőkönyvei és iratai, helyi sajtó stb.) hallgatása alapján valószínű, hogy az amnesztia csupán a köznép körében került kihirdetésre; a városi tanács nem tárgyalhatta, mivel azt Kossuth és az OHB meg sem küldte nekik. Rengey életrajzírója szerint valószínűleg a kormánybiztos hirdette ki Kossuth kegyelemlevelét. HABERMANN 2000. 690-694.; 124 Kossuth Hírlapja, 1. (1848. október 27.) 102. sz. 455.;125 EDVT ILLÉS 2009. 112.; 126 BÁLINT 1962. 154; BÁLINT 1977. 94; A vendéglőről fennmaradt adatok modern összefoglalását lásd T. KNOTIK 2005. 62-63, 100. (A vendéglő 1863-ban készült rajza, ill. egy 1958 előtti fotó a 38-38/a szám alatt.); 127 A szegedi városi kapitányi hivaJegyzetek

33<f