Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Okmánytár
Bánhídy Imre pusztapéteri birtokos levele Madarassy László Pest megyei első alispánhoz Pusztapéteri, 1849. december 21. (MOLD 82. 1850:518.) Tekintetes Első Alispány Úr! A Szeged Városi Kapitányi Hivatal bevádlása következtében a Tekéntetes Első Alispány Úr ellenem és Ketskés Gábor Sógorom ellen a Kerületi Szolga Bíró Jal- sovitzki Károly Ür által végbe vétendő szoros inquisitiót rendelt, minek folytán nevezett Szolga Bíró Úr folyó évi december 13'kán lakhelyem bámulásomra nagy erővel vette körül, s adta értésemre a Tekintetes Megye eleibe adott vádat, melly személyem, vagyonom és betsületem ellen intéztetett. Jól tudom, hogy e tárgyban az eljáró Szolga Bíró Úr hivatalos tudósítása fog sinór mértékül szolgálni; de miután ellenem oly álnokul kigondolt, s rakásra halmozott hazugságok hozattak fel vádképpen, a dolog némi felvilágosításául szabad legyen nekem is igénytelen nyilatkozatom a lehető röviden elöl adni. A múlt 1848lk évi September táján, Hunyadi csapatbeli alhadnagy Szerentsei Károly Félegyházára rendeltetett toborzásra, ki is engem mint ismeretlen meglátogatott, s czélját minden módon elő mozdítni kívánván tőllem Rósa Sándorról tudakozódott, kiről én, mint a kit soha sem láttam, tsak híréből ismertem, tsak annyit mondhattam, a mivel már akkor a környék tele volt, hogy az amnestiáért folyamodott, s megkegyelmeztetése esetében 200 embert ígért kiállítani: mire Szerentsei Károly azt mondván, hogy tsakugyan ő is hallotta, hogy Szeged Városa vagy Csongrád megye hatóságaihoz folyamodott ez ajánlattal; és mivel úgymond nekem kötelességem minden alkalmat felhasználni, megpróbálom Kossuth Lajosnál kieszközleni részére a kért amnestiát, ki hír szerént Szegváron népgyűlést fog tartani, s ezzel kotsira ült, Szegvárra ment, és Kossuthot ott találta, vele az amnestiárul értekezett, és a Rósa Sándor részére Szeged Városában készült kegyelem kérő levél, Szerentei által szóval is előterjesztetvén, megadatott. 60.
