Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Előzmények - A Hunyadi-szabadcsapat toborzása az Alföldön
di-huszárok nem hivatalos fegyvereként számon tartott rettegett karikás ostorról, de egy Guyon Richárd által 1849. május 16-án, Komáromban kiadott napiparancsból tudjuk, hogy az korábban valóban használatban volt náluk, s Guyon az újbóli alkalmazását rendelte el a keze alatt levő Hunyadi-huszárok körében. E szerint a huszárokat a karikás elhagyására is utasíthatták, amit viszont ugyanúgy csak ímmel-ámmal teljesíthettek, mint az ing és a gatya elhagyását. Legalábbis ez derül ki a fent említett katonatiszt leírásából, mely szerint az egyenruha felett menet közben (hamuszürke posztóból készült) porköpenyt hordtak, de azonkívül még „csatákban is volt nekik kék vászonyból lobogó ujjú ingük és bő gatyájuk, mely eredeti betyáros kinézést nyújtott nekik... ”.40 A fentiek hitelességét az alábbi leírás igazolja: 1893. május 21-én, a budavári honvéd szobor leleplezésekor az ország minden szegletéből ösz- szesereglett, s részben egykori egyenruhájukban pompázó öreg honvédek közül a Vasárnapi Újság cikkírója egy agg Hunyadi-huszárt emelt ki, aki „kékgatyában, dolmányban és ostorral”vett részt az ünnepségen.41 7. Hunyadi-huszárok Előzmények 30
