Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Okmánytár

is e tárgybani véleményeket. És miután azok egyhangúlag nem csak oda nyilatkoztak, miként ők a’ bűnbocsánathoz járulnak, de egyszersmind kérték is Kossuthot annak megadására, mert úgy mond az egyik közülök: 13 éve, hogy To- rontál, Bács és Csongrád megye folytonos üldözése sem volt képes kézre keríteni, a mostani rácz világban annál veszedelmesebbé válhatik, ha azoknak pártfogása által az ellenünk harczoló ráczok között keres menedéket. —

Illy előkörülmények után következett a Kegyelem levél kiadása, melly következő tartalmú volt:

„Ötödik Ferdinánd magyar király nevében, én Kossuth Lajos, az ország teljhatalmú népfelkelési biztosa és az ország honvédelmi bizottmányainak tagja, ezen bizottmány nevében is adom tudtára mindeneknek, kik jelen levelemet most és jövendőben olvasandják.

Miképen Rózsa Sándor, ki a’ törvénytől és erkölcsiségtől elvetendve ezen vidéket sok esztendők óta rablásaival megnyughatatlanította, Isten irgalmánál fogva magához térvén, s bűneit töredelmesen megbánván, hozzám azon alázatos kéréssel folyamodott, hogy ha eddigi életmódjáért, valamint igaz bűnbánata szerint az Istentől bocsánatot remél, úgy á földi igazságtól is bocsánatot kaphatna, nemcsak elhagyná elébbi életmódját, s a’ törvényhez és erkölcsiséghez állhatatosan visszatérne, hanem egyszersmind a’ haza jelen veszélyében az országnak fegyveres ellenségei ellen hű és bátor szolgálatát, mint jó polgárhoz illik, úgy maga személyében felajánlaná, mint a’ pusztai pásztornépből 150 fegyveres lovast saját költségökön táborba szállani s az ország hadvezéreinek rendelkezése szerint a’ haza ellenségei ellen á véggyőzelemig híven és becsületesen szolgálni reá bírná.”

Jelen kegyelem levelet Kossuth előleges conceptus nélkül, azonnal tisztára írva dictálá; s épen e helyen rögtön közbe jött elfoglaltatásom miatt, a’ további dictálá- son jelen nem lehetvén, azt egész terjedelmében nem folytathattam. Néhány perez múlva vissza jőve, Kossuth folytonos dictálásából következőket jegyeztem fel:

„Az elárult haza védelmére egyenkint és öszvesen fegyvert fogjon; annak okáért nevezett Rózsa Sándornak, az örökké való Isten és az országnak honvédelmi bizottmánya nevében, ezennel a jelen levelem előtt folytatott bűnös életéért a földi igazság részéről is bocsánatot adok és rendelek, olly feltétel alatt mindazáltal, hogy a törvényhez és erkölcsiséghez állhatatosan megtérjen, és fogadása szerint