Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Világos után - Rajtaütés a Tary tanyánál

/

67. Rózsa Sándor

Amikor reggel Vékes kapitány negyven katona kíséretében visszatért, már csak az üres tanya fogadta őket. Másnap Gyulai Gaál Edu- árd az egész kerületben elrendelte a statáriális bíróság bevezetését, miszerint az elfogott betyárokra három napon belül akasztófa várt. Rózsa Sándor életében pedig kezdetét vette az éjt nappallá tévő szakadatlan üldöztetés, ami csak 1857-ben ért véget (67. kép).

A nevezetes rajtaütéssel kapcsolatban is csak kevés adattal szolgálhat Szeged város levéltára. Vékes Imre pusztázó alkapitány jelentéseiből tudjuk, hogy „Rúzsa Sándor betyár” fürkészése alkalmával a Tary tanyán két boglya szénát találtak, melyekről kiderült, hogy Rózsa Sándor tulajdonai. A kisebbik boglyát részben a katonák fuvarozására vett lovak, másrészt a pusztázók lovai emésztették fel, a maradékot pedig a kapitány a „szérűs” kertekbe rakatta át a tanyából. November 27-én a városi tanács Radisits János alkamarást