Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Előzmények - A Hunyadi-szabadcsapat toborzása az Alföldön
A „Hunyadi portyázó szabad lovag csapat” toborzása 1848. szeptember 5-én kezdődött el, központjául az ötletadó Szalay László szülővárosát, Nagykőröst jelölték ki. A lovassági tisztek kinevezésére (az őrnagyon kívül) viszont 1-jén sor került. Szalay már a toborzás elején segítséget kapott Egressy Samu Pest megyei birtokostól, aki hosz- szú éveken át töltötte be a megye al-, majd főügyészi tisztségét. Közeli barátságban állt Kossuthtal, s úgy tűnik, ő ajánlotta Szalayt a pénzügyminiszter figyelmébe, majd a későbbiekben is nyomon követte a szabadcsapat-alakítás iránti kérelem sorsát, és lehetőségeihez mérten támogatta Szalay munkáját. A hivatalos megbízó oklevél augusztus 23-i kiadása felgyorsította az eseményeket. Egressy tisztában volt azzal, hogy hivatala, továbbá származási- és lakóhelye miatt „becsületes esmeretségbe” került az alföldi lakossággal — ahogyan ő fogalmazott: „nomád atyánkfiai”-vúx7 -, és a toborzás sikere érdekében személyesen kell közreműködnie. Ennek gördülékenysége miatt személyre szóló megbízólevélre volt szüksége, amiért 24-én Kossuthhoz fordult. Három nap múlva a pénzügyminiszter kiállította számára a felhatalmazást, hogy a kijelölt területeken - Pest, Heves, Borsod, Szabolcs, Csanád és Csongrád megyékben - polgári biztosként Szalay László segítségére lehessen a szabadcsapat szervezésében. Egressy másnap már miniszteri biztosként a fővárosban kiáltványt bocsátott ki, melyben kijelentette, hogy „ha magunkon rögtön nem segítünk, rövid idő múltával magyarok ugyan talán lehetünk még, de nemzet soha többé’\ Húsz pengő forint foglalópénz ellenében hirdette meg a toborzást „szabad lovag és gyalogok” részére az alábbi helyeken: Pest, Nagykőrös, Mezőtúr, Hajdúböszörmény, Debrecen, Szentes, Öcsöd, Makó, Eger, Borsod és Mezőkövesd. A saját lóval és fegyverekkel megjelenő önkénteseket biztosította, hogy azok elvesztésekor illő kárpódásban részesülnek majd, a rászorulók részére pedig 20 pengő forint foglalót helyezett 2S i
