Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? - Legenda és valóság
járult, hogy ilyen jellegű alakulatok a legtöbb hadszíntéren megfordultak. Ennek köszönhetően a karikás ostorral harcoló betyárok története nem csupán az Alföldön ismert, Rózsa Sándor és társainak hősiességéről a Dunántúlon ugyanúgy tudnak, mint a Felvidéken. A karikással harcoló betyárról időnként érdekes helyi szájhagyományok is fennmaradtak (lásd erről a korábban ismertetett öcsödi népmondát), többnyire viszont az Arany által írt és népszerűvé vált történet helyi változataival találkozunk, melynek hőse maga Rózsa, esetleg valamelyik embere, de időnként csak egy névtelen „ustoros huszár" hajtja végre a bravúros tettet. Nagy Czirok László a kiskunsági betyár- és pásztorvilág legnagyobb ismerője a monda több változatát is kiadta, és műveiben három kiskunsági betyárról is feljegyezte, hogy Rózsa keze alatt vitézkedtek az „ostorosokkal”. A kiskunhalasi Búza Sándor és Szűr József esetében egyaránt elmeséli a menekülős mondát, csupán annyi kivétellel, hogy az utóbbi férfiú nem karikást, hanem csikófogó pányvát — török eredetű kunsági tájszóval: árkányt — használ a történet variánsában.529 A kis- kunmajsai származású csikósbojtárból lett betyárról, Gama Kovács Jánosról leginkább a Ráday Gedeon kormánybiztossága idején, a szegedi Csillagbörtönben elszenvedett rabsága maradt emlékezetben.530 Természetesen, ennél jóval több helyi népmonda maradt fenn: a ’48-as centenáriumi gyűjtés megyék és témák szerint csoportosított cédulás anyagában többek között Baranya, Békés, Fejér, Győr, Heves, Pest, Szabolcs és Veszprém megyékből, valamint a Jászságból és Kiskunságból egyaránt említenek „ostoros huszárokat”, s a visszaemlékezők többnyire Rózsa Sándor embereiként sorolják fel őket. Ezen adatokat főként a korabeli forrásokkal, elsősorban a fennmaradt honvédösszeírásokkal, katonai kimutatásokkal összevetve lenne érdekes bemutatni. Az óriási meny- nyiségű folklórszöveg feldolgozása azonban meghaladná jelen munkánk kereteit, ezért arra egy önálló kötetben vállalkozunk.531 Rózsa Sándor és szabadcsapata az 1849. évi harcokban? — Legenda és valóság
