Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint

hamarabb 1856-ban kerülhetett sor, mivel egy Szűts Borús János nevű szegedi marhakereskedő április 3-án tett vallomása szerint 7-8 héttel korábban őt vélték felismerni, amikor Rózsa Sándor két társával látogatást tett Papp Pál tanyáján.491

Világos Motoj János (Világos Mataly Jancsi)

Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint az első vallomásában nevezte meg. Az ifjú és idősebb Motoj János tanyája Farkass János főkapitány 1851 végén készült kimutatása szerint egyaránt a „Szeged Alsó Városi részén lévő gyanús tanyák” között volt.492 A szabadcsapatban szereplő férfi valószínűleg az ifjabbikkal azonos. A szegedi polgármesternek a helyi cs. kir. megyetörvényszéki vizsgáló- bizottsághoz 1858. június 8-án írt levele szerint a Gregus József kapitányságban lakó „Motoj János” azon szegedi lakosok közé tartozott, akinek okvetlenül ismernie kellett a Rózsa Sándorral szoros kapcsolatban álló Kiss Bácsi nevű betyárt.493

Az idősebb Motoj Jánosra vonatkozó adat, mely szerint 1850. január 28-án a feleslegesen rárótt adóterhek kivizsgáltatását kérte a várostól.494 Egyikük neve pedig az 1860-as évek első felében jelentkező aszályos időjárás miatti ínségi kölcsönigénylések listájában, a Gregus József kapitányságában (a mai Rúzsa egy részén) kölcsönt igénylők között fordul elő 95 holddal.495

Már korábban is szó esett arról, hogy Rózsa Sándor régi társai közül többen börtönbüntetésüket töltötték a szabadságharc kitörésekor. Néhá- nyuk viszont - igaz jóval a Rózsa-lovasok ténykedése után - ugyancsak vállalta a katonai szolgálatot. Ilyen „ betyárhonvéd” volt az 1842 telén Szeged környékén említett szabadkai születésű H arkai Gyurka, akinek legnagyobb nevezetessége az volt, hogy a szabadkai börtönből való korábbi szökése után egy évet a „veszedelmes erőszakos rabló és gyilkos Rúzsa Sán2//