Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint
Veszelka Imre Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. Többek között Veszelka Antal társaságában 1848—1849 fordulóján lovasként beállt a szegedi szabad mozgócsapat Schmidt Ferdinánd százados parancsnoksága alatt álló első századába. Ekkor egy szíjjal ellátott, jó karban lévő dupla csövű, kapszlis karabélyt kapott,462 s a század kimutatása szerint 1849. január 15-én öt pengő forint felpénzt vett át (60. kép).463 Rózsa Sándor legközelebbi barátja és betyártársa.464 Első ízben egy 1842. október 1-jén, a Hódmezővásárhely közelében levő Ko- páncs pusztáról történt marhalopásnál említik együtt őket.465 De érdemes megjegyeznünk, hogy amikor 1842 húsvét második napján Rózsa Dorozsmáról elhajtott 11 marhát, azt Imre apja, Veszelka András tanyáján tartották napokon keresztül, s a nyomozás szerint Veszelka „Imre nevű fia volt akkor vele és a marha elsikkasztása azon fordult meg”.A(,(> Az elkövetkező években Veszelka Imre Rózsa Sándor szinte minden vállalkozásánál jelen volt. 1845-ben kettesben Kiskunhalason hajtottak el hét borjút, és egy puskát is magukkal vittek; és úgy tűnik, ez a rablás volt az, amikor Halas város Kőkúti majorjából nyolc borjút raboltak el Világos Motoj Pállal. December táján ugyancsak Motojjal erőszakkal megtámadtak egy juhnyájat a halasi földön, és közösen vettek részt egy Apáthi Kis István nevű ember megverésében is.467 1846-ban Veszelka egy gazdag makói paraszt 18 marháját lopta el Rózsával; 1847-ben pedig szintén egy gazdag makói paraszttól loptak el öt ökröt.468 Még abban az évben Halas városa (rablásban részt vett egyénként) lefoglalta Veszelka lovait.469 A szabadságharc leverését követően Veszelka jelen volt az 1849 nyarán és őszén végrehajtott marha- és lórablásoknál is. A nyár folyamán Tóth Józseffel és Füsti Molnár Pál nevű társukkal egy paraszttól
