Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint
A rablók jól felkészültek, ismerték a járást, mivel egyenesen az udvarban lévő hátsó házhoz vezettették magukat, ahol korábban a család lakott. Mivel időközben átköltöztek, ott semmit sem találtak, ezért a másik épületet kezdték átkutatni, miközben mindent szanaszét hánytak és törtek. A lakókat felügyelet alatt az egyik szobába terelték, az udvaros fiúnak sikerült elrejtőznie a hambárban egy ócska kocsi alatt, a rablók, attól tartva, hogy a szökevény rájuk hozza az üldözőket, befejezték a kutatást, és zsákmányukat összeszedve azzal a kijelentéssel hagyták el a házat, hogy a többi kereskedőt is ki fogják rabolni. Nem akármilyen zsákmánnyal távoztak, mivel többek között arany karpereceket és fülbevalókat, egy gyémántköves gyűrűt, arany és ezüst órákat, illetve arany óraláncot, tajtékpipát, készpénzt és értékes arany érméket vittek el a ruhaneműk mellett. Ezzel szemben az üvegalmáriumban tartott ezüstneműk közül egy sem hiányzott, holott pénzt keresve az almárium hátulját is összetörték. A tanúk elbeszélése szerint egy támadó szűrben, bottal, szemére húzott kalapban volt, a többi pedig gombos rajthúzlit és kék spencert viselt. Mindannyian jól el voltak látva kardokkal, hosszabb és rövi- debb puskákkal és rezes pisztolyokkal. Álszakállt és álbajuszt viseltek, így a házbeliek csak kettőről tudtak használható személyleírást adni.454 Szeged város tanácsi iratainak 1857M858. évi mutatókönyvében ugyancsak szerepel Vér József (és Virág Antal) berendeltetése, de annak oka már nem derül ki.455 Vészel ka Antal Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. Többek között Veszelka Imre társaságában 1848—1849 fordulóján lovasként beállt a szegedi szabad
