Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint

Sutka Pál (Sutka Pali)

Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint az első vallomásában nevezte meg. A rovott múltú szegedi lakosok 1851 végén készült kimutatása szerint az alsóvárosi Pásztor utcában lakott, a 4889. számú házban {„Sutka Pál”).445 Foglalkozása számadó gulyás, aki később is ismeretségben maradt a betyárvezérrel. 1855-ben a felsővárosi gazdák csordása volt, ekkor a szolgálatukban való további megtartásáért esedeztek a szegedi városi tanácsnál.446 Amikor 1856. július 27-én Rózsa az unokatestvérével, Rózsa Istvánnal és Kiss Bácsival Varga József szegedi pusztai tizedesnek a Feketeszélben levő tanyáján töltötte az éjszakát, Kovács Bandó Antallal ő is a betyárvezérrel múlatta az időt. A vádlottak később elismerték ezt a szegedi cs. kir. megyei törvényszék előtt, Sutka viszont mindent tagadott. Végül azonban a letartóztatott Vargát és Kovács Bandót is felmentette a bíróság.447

Szabó János

Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. Talán azonos azzal a szegedi születésű, 54 esztendős, római katolikus vallású földművessel, aki 1870. november 6-án került be a szegedi Csillagbörtönbe. Miután lopás bűntette miatt másfél évi börtönbüntetésre ítélték, 1872. április 18-án átszállították a váci fegyházba.448

Szekeres György (Szekeres Gyura)

Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint az első vallomásában nevezte meg. Az ő esetében egyértelműen elírással van dolgunk, s Koczához hasonlóan itt is „Gyurá”-nak, azaz Györgynek kellene lennie. Azonos lehet azzal a Szekeres György nevű gulyással, akinek a tanyája a főkapitány 1851 végén készült kimutatása szerint