Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint
mit.422 Az asszony 1858. június 12-én, Szegeden tett tanúvallomása idején egyébként gyermekeivel együtt Ördögnek a Szeged-Alsóváros Sajtó utcai házában élt.423 Rózsa András Rózsa Sándor öccse, a betyárvezér a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. 1818 körül született Röszkén, foglalkozására nézve pásztor, gulyás volt, s az 1850-es, ’60-as években számos rablás fűződött a nevéhez.424 1850. március 9-én pl. hét szegedi társával — köztük Bennák Józseffel - ő rabolta ki Rácz Flórián kisteleki lakos tanyáját.425 Ekkor szegedi születésű, 27 éves, nős, számadó gulyásként fogták perbe.426 Április 8-án felesége, Buliás Verőn a bűnpere lefolyásáig kezességen történő szabadon bocsátását kérelmezte. Négy nap múlva Agáczy Dániel tiszti főügyész úgy ítélte meg, hogy biztos kezesség mellett ki lehet engedni a fogva tartottat.427 A házaspár egy későbbi ügyben is együtt szerepel: Rózsa András és Buliás Verőn szegedi lakosok ugyanis a jászberényi tömlőéből kiszabadulva hátramaradt holmijuk kiadatását kérték az 1852. szeptember 2-a előtt benyújtott folyamodványukban (59. kép).428 1855. november 22-én a szegvári Harkai György és a szegedi Kusza Bandi (Kusza Fodor András) társaságában 65 marhát hajtottak el az adai Szőgyi János gulyájából, de hamar elfogták, és Zomborba kísérték őket. Ott Harkai hamarosan meghalt, Rózsa és Kusza pedig egy év múlva szabadult.429 A szegedi polgármesternek a helyi cs. kir. megyetörvényszéki vizsgálóbizottsághoz 1858. június 8-án írt levele szerint a Balogh József kapitányságban, a Feketeszélben lakó „Rúzsa András” zzon szegedi lakosok közé tartozott, akinek okvetlenül ismernie kellett a Rózsa Sándorral szoros kapcsolatban álló Kiss Bácsi nevű betyárt.430
