Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
A szabadcsapat legénysége - Aki kimaradt a történetírásból: Tóth József, a Rózsa-lovasok őrmestere
___ A z Orosházán fogva tartott gyorskocsirablók 1850. június 18-a előtt tett vallomása szerint azonban Tóth József 1849—1850 fordulóján a vásárhelyi Szilágyi és az algyői Révész testvérek nevével fémjelzett betyárcsapat több rajtaütésében vett részt. 1849. október 24-én, a földvári pusztáról egy orosházi társaság marháinak az elrablásánál volt jelen hat társával, köztük a tordai Balog Pállal; november 24-e éjjelén pedig a csabai Lepény Mihály 18 ökrét vitte el ötödmagával. 1850. január 4-én éjszaka négy cimborájával a tótkomlósi Rakucska János és Lopusnyi Ádám 21 marháját rabolták el; 1850. január 14-e éjjelén két rajtaütést is véghezvittek. A tanúk vallomása szerint öten a battonyai Stera Jovanor és Simándán Anyiszor öt lovát („gyevi”-nek írják) rabolták el, hatan pedig (köztük Balog Pál is) a kaszaperi deszkási csárdást, Kompián Pétert és a reformátuskovácsházi Balázs Pétert rabolták ki.367 Egyébként Tóth József Algyőn élő rokonságából többen is betyárkodás gyanújában álltak. Apját, id. Tóth Istvánt orgazdaként tartották számon, az ugyancsak István névre hallgató öccse pedig bátyjához hasonlóan elhíresült betyár volt, és Rózsa Sándor köreihez tartozott.368 Algyőn még Tóth Gergely fiát, Jánost is lopott marhák nevelőjeként tartották számon, akárcsak a szintén odavalósi Varga Jánost.369 Tóthékat is összefüggésbe hozták a térség ez idő tájt nagy port felkavaró bűntettével, a Pest-Arad-Nagyszeben között közlekedő gyorskocsi kirablásával, ami a Békés megyei Orosháza közelében történt 1850. április 8-án este. A károsult utasok a kalauzzal és a kocsissal együtt (összesen nyolcán) éjfél körül értek be a helységbe, ahol a híres Andrássy Ignác („Andrássy Náci”) volt a csendbiztos. Andrássy azonnal lóra ült, és néhány napon belül 11 gyanúsítottat vitt be, akik mind vásárhelyi lakosok voltak. Szabó Ferenc szerint a postakocsirablás fordulópont volt a dél-alföldi betyárvilág történetében, mivel ennek hatására és ettől kezdve a hatóságok már nem pusztán a várme
