Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Rózsa Sándor sorsa a végső amnesztia kézhez vétele után
54. Arany János Rózsa Sándorról szóló versének első oldala Ügy tűnik, Egressy Gábor megkeresése után hivatalosan már nem merült fel, hogy Rózsát ismét bevonják a küzdelembe. Ha volt is hasonló próbálkozás, az csak helyi szinten történhetett. Edvi Illés emlékirata megőrzött egy anekdotát, mely szerint egy alkalommal Spelletich Bódog szabadkai (bácskai) kormánybiztos azzal a kéréssel kereste meg Osztróvszky József szegedi kormánybiztost, hogy küldje át hozzá Rózsa Sándort, mert szükség volna rá és csapatára. Osztróvszky utasította is a városi kapitányt, hogy rendelje be hozzá Rózsát, de a kapitány egy sikertelen kísérlet után közölte vele, hogy „nagy úr az, nem jön be az ö rendeletére”. A kormánybiztos erre már a polgármesternek adott szigorú parancsot, ki aztán egész tekintélyét latba vetve elérte, hogy a csikós számadó megjelenjen a kormánybiztos előtt. Osztróvszky megkérdezte Rózsát, hogy miért van itthon, pedig a csatában volna a helye, hiszen a bűnbocsánatot csak oly feltétellel kapta meg, hogy a hazáért harcol. Szedje ösz- sze tehát a csapatát, és menjen át Szabadkára, ahol most különösen szükség van rá. - Tudom, Uram, hogy mivel tartozom, — felelte erre Rózsa, — hanem a csapatot nem bírom összehozni. Mikor még betyár voltam, király voltam a betyárok közt, de mióta becsületes ember vagyok, kutyába se vesznek,331 Csupán a személyes szolgálatát ajánlhatta fel Osztróvszkynak, de végül mégsem lett rá szükség, és Spelletich sem szorgalmazta tovább az ügyet. Nem tudjuk azonban, hogy a történetnek mennyi valóság- tartalma van. Ha tényleg megtörtént az eset, akkor arra csak 1849. február közepe után kerülhetett sor, mivel Spelletich címzetes nemzetőr őrnagyként akkor lett a bácskai mozgó nemzetőrcsapatok egyik szervezője.332 Erre az időre tehető a betyárvezér tetteit megörökítő harmadik ponyvakiadvány megjelenése is. Ennek szerzője viszont nem egy Rózsa Sándor sorsa a végső amnesztia kézhez vétele után
