Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Ajánlás

1. Rózsa Sándor

Szülővárosom múzeumának jeles néprajzkutató igazgatója, mestereim egyike, Nagy Gyula irányított először az alföldi betyárvilág történetének megismerésére (1. kép). A szegedi egyetemen az etnográfus Bálint Sándor és a történész Mérei Gyula professzorok fogadták szívesen, hogy ezzel a jórészt romantikusnak tartott témával kívánok foglalkozni. 1957-et írtak akkor a naptár- csinálók. Hosszú adatgyűjtés és mérlegelés következett. 1959-ben publikálhattam először részeredményeket, majd 1964-ben egyfajta szintézist, amelynek közreadásáért ma is hálás vagyok az akkor