Sz. Kürti Katalin: Munkácsy és Colpach (Békéscsaba, 2010)

Munkávsy és Colpach

Düsseldorf francia hadifoglyokkal, köztük sebesültekkel is. Ekkor ismerkedett meg Munkácsy Paál László társaságában egy francia katonákat látogató házaspárral. Később Cécile így emlékezett megismerkedésükre: „...az én terítékem éppen Paál Lászlóé mellé esett, akit Munkácsy- val együtt egy francia ezredes hívott meg ebédre. Minthogy Paál sem igen tudta magát megértetni a francia tisztekkel, kértem Marchesot, segítsen rajtuk, tolmácskodjék nekik. Munkácsy elkeseredve kiálltott fok Mégiscsak borzasztó, hogy a magyart külföldön senki sem érti! Hanem aztán módját találta a társalgásnak, karikatúrákat rajzolt s azt kézröl-kézre adtuk az asztal körül. Az uram, Marches, éppen abban az esztendőben látta a párizsi Szalonban s nem győzte eléggé csodálni Munkácsy Siralomházát, bemutatkozott Munkácsynak, aki még azon estére meghívott