A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés

a kiállítótér kiterjesztésére és a bútorzat felújítására. A legfontosabb vál­tozást az jelentette, hogy minden osztályra szakképzett embereket vet­tek fel munkatársnak. A háború utáni első szakember-generáció a kö­vetkezőkből állt: Egon Dömer, Edmund Geller, Kovács Géza, Eugen Glück, Viorica Marica, Ferencz Irma. A 119/11.06.1948. törvény által szabályozott államosítás érintette a magántulajdonban lévő anyagokat is. így az 1949-1954 közötti idő­szakban a múzeumba 1930 tárgy került az 1848-as gyűjteménybe, 1410 a művészetibe és 427 a várostörténetibe. Összesen 3767 lefoglalt tárgy került a leltárba. Egy igen intenzív munka után, a pártszervezetek gondos felügyelete mellett, 1954-1955 között, egymás után nyitották újra a régészeti, tör­téneti állandó kiállításokat és a művészeti galériát. Fontos megemlíteni, hogy a régészeti és történeti kiállítás csupán a múzeumi gyűjteményi anyagból állt, amit egyéb anyagokkal egészítet­tek ki. Annak érdekében, hogy a nemzeti művészetet méltón képvisel­jék, a Bukaresti Művészeti Múzeum letétbe adott az aradi múzeumnak a román festészet klasszikusai által készített 95 műalkotást. Az 1950-es évek második felében a Relikviai Múzeum anyaga fő­ként gyűjtések nyomán gazdagodott, így az időszak végén a gyűjte­mény 16 458 tárgyat számlált. A múlt század ötvenes éveiben elvégzett leletmentő ásatásokat Mir- cea Rusu végezte (Kolozsvári Archeológiái Intézet) E. Dömerrel együtt, Szentannán a Vasútállomás (1954) és Siklóson a „Gropoaie” elnevezé­sű lelőhelyen (1959). 1957-ben és 1958-ban E. Dömer és Kiss N. fel­ügyelte a zádorlaki munkálatokat, amelyek során felfedeztek egy feldúlt szarmata temetőt, egy késői bronzkori települést és egyet a vaskor ko­rai szakaszából. Tényleges régészeti ásatásokra nem került sor. 1956-ban az aradi múzeumban berendeztek egy festményeket resta­uráló műhelyt, 1957-ben pedig az intézmény példaértékűvé vált az or­szágban a képzőművészeti raktár kialakítása tekintetében: mobil para­vánok a festmények számára, méretre szabott szekrények a kerámia tá­rolására, szellőzőrendszer stb. Lippa város múzeumát 1958-ban nyitották meg Sever Bocu házában (a két világháború közötti időszak politikusa, aki kommunista börtön­ben halt meg). Az állandó kiállítás 8 teremben, a ház díszes belső terei­ben kapott helyet (ezeket a XX. század harmincas éveiben rendezték be). Itt állították ki a térség történetét bemutató műtárgyakat, a közép­kori Lippa és az 1848-as forradalom tárgyi emlékeit is. Három helyi­ségben Maros-völgyi néprajzi tárgyakat láthatott a közönség. 1959-ben három kortárs történeti gyűjteményrész jött létre: a „Kato­nai Múzeum” (a két világháborúhoz kötődő darabokkal), a „Munkás­79

Next

/
Thumbnails
Contents