A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés

A XIX. század végi és a következő század eleji kulturális pezsgés időszaka, amelyet a „Múzeumok Korszakának” neveztek, sok kulturális projektet hozott magával. így született meg az 1907-es törvény által intézményesített Kulturális Palota gondolata is. Ezek a későbbi kultúr- otthonok és -házak elődei voltak. Széles publikumnak készültek.

A budapesti törvényhozók kezdeményezését pozitívan fogadták Aradon, ahol már a XIX. század végétől a Kölcsey Társaság azon fáradozott, hogy egy Relikvia Múzeumot építsen: adományokból gyűjtöttek pénzt, a budapesti építész, Vidor E. ingyen felajánlotta a felépítendő múzeumépület tervének elkészítését. Az új körülmények között a kormány, a helyi vezetés, a Kölcsey Társaság és az aradi közösség egy Kulturális Palota felépítésére központosította erőit, amelyben helyet biztosítanak a múzeumnak, a filharmóniának és a városi könyvtárnak.

Palatul Cultural din Arad în construcţie (1912)

Az Aradi Kultúrpalota építése (1912)

Miután a nemzetközi pályázat, amelyen 26 párizsi, berlini és budapesti építész vett részt, nyertes nélkül maradt, Szántay Lajost bízták meg a Kulturális Palota projektjének összeállításával (1910). Az építkezés 1911-ben kezdődött el, majd 1913. október 20-21-én átadták az új kulturális épületet. A filharmónia nyitó koncertjét (1913. október 20.) Zichy vezényelte, aki Bécsből kimondottan erre az eseményre jött el. A második napon a közönség megnézhette a kiállításokat: történeti kiállítás (1 terem), a város múltjának szentelt kiállítás (2 terem), Relikviák Múzeuma (2 terem), néprajzi kiállítás (1 terem), képtár (5 terem) és a Balázs iskolai múzeum (1 terem).

A múzeum hétfőn, szerdán és pénteken 9 és 13 óra között tartott nyitva, a belépőjegy ára 40 fillér volt, vasárnaponként 15 és 17 óra között pedig ingyenes volt a belépés.

67