A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés
Egy nem remélt lehetőség adódott, hogy ne csak a helyi közösség, hanem az egész Monarchia számára bemutassák a Kölcsey Társaság művészeti, régiségi relikviáinak egy részét. Erre akkor került sor, amikor 1890. augusztus 2-a és október 16-a között Aradon megrendezték a Délmagyarországi Nemzetközi Kiállítást. Először történt, hogy más városban rendezték meg, nem pedig Budapesten. Az ipari és mezőgazda- sági pavilonok között megtalálható volt egy művészeti és régészeti pavilon, amelynek a belső berendezése Dömötör L. feladata lett. A kiállítás sikere óriási volt. Aradot ebben az időszakban a régió legnépszerűbb turisztikai központjává tette, főként, miután október 6-án felavatták a Szabadság-szobrot, és az eseményen részt vett Szapáry Gyula, Magyar- ország miniszterelnöke, Baquehem gróf és Munkácsy Mihály a feleségével. Egy abból az évből származó, a Kölcsey Kulturális Társaságnak címzett iratban a dokumentum megfogalmazói kérik a történelmi szekció mellett egy néprajzi szekció megalakulását is, amely megteremthetné egy jövőbeni néprajzi múzeum alapjait. A temesvári Múzeumi Palota felavatása és a sikeres Világkiállítás után a Kölcsey Társaság vezetése az Aradi Múzeum létrehozásán fáradozott. 1891-ben megalakult az igazgatótanács, amely előkészítette a szükséges intézkedéseket egy városi múzeum megnyitásához. A múzeum céljául tűzték ki, hogy olyan tárgyakat gyűjtsenek, amelyek bemutatják az aradi középkori és modem kori történelmet, nagy hangsúlyt fektetve az 1848-49-es szabadságharc ereklyéire. Dömötör L. megpróbálta meggyőzni a Társaság tagjait, az igazgatótanácsot és a helyi hatóságokat, hogy a jövőbeni múzeum őrizze meg a régészeti tárgyakat is. A javaslatot azzal az indokkal utasították el, hogy e régészeti tárgyak száma túl elenyésző ahhoz, hogy helyet kapjanak az új múzeumban. Ilyen körülmények között Dömötör L. intenzíven kezdte vásárolni az új tárgyakat. Már 1892 tavaszán lépéseket tett, hogy a Kölcsey Társaság használatra megkapja az Öthalom település határában található öt dombot. A kezdeményezést támogatta a Budapesti Archeológiái Társulat. A bürokrácia útvesztőinek köszönhetően és a pénzügyi források hiányában a régészeti ásatásokat nem tudták elkezdeni. 1892. október 6-án készen állt a megnyitóra a Forradalom Relikviáinak Múzeuma, az aradi Nemzeti Színház második emeletén a hivatalos megnyitót azonban csak 1893. március 15-én tartották, 45 évvel a szabadságharc kirobbanása után. A mai napig ezt jegyzik az Aradi Múzeum hivatalos megalapításának napjaként. Sajnos hiányzik az alapító okirat, az eseményről csupán a korabeli sajtó tudósított. Kiábrándulva attól, hogy a múzeumi kiállítás nem foglalta magában a régészeti gyűjtemény anyagát, Dömötör L. a következő években inkább 61
