A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Peter Hügel: Az Aradi Múzeum - Történeti áttekintés
vármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat, melyek mind múzeumok létrehozását tervezték, Aradon stagnálás mutatkozott ebből a szempontból. A Budapesti Művelődési és Egyházi Minisztérium utasításait követve a jelentősebb oktatási intézmények régiségekből álló gyűjteményt alapitottak az oktatási anyagok bővítése céljából. Még a működés első évében (1874-1875) az Aradi Reál és Felső Gimnáziumban létrejött egy numizmatikai gyűjtemény. Az anyag rendszerezése, bővítése és kiállítása (1876) Kövesdi I. tanár feladata volt. Az 1878-79-ben összeállított repertórium megemlíti Tabajdi K. és Bohus I. segítségének felajánlását és a közönség érdeklődését a gyűjtemény iránt. A térség történeti kutatásának és az aradi kulturális életnek a fejlődése szempontjából igazán fontos eseményt jelentett Márki Sándor 1877. július 14-i kinevezése az Aradi Reál és Felső Gimnázium címzetes tanári posztjára, ahol 1886-ig dolgozott. Márkinak, Jancsó B. és Dömötör L. tanárkollégáival együtt, fontos szerepük volt a Kölcsey Kulturális Társaság (1881) megalapításában, amely felvállalta az aradi kulturális élet jelentős erősítését. Márkinak köszönhető nagymértékben a tudományos szemlélet erősítése. Egy régi, a gimnázium tanári köréből jött kezdeményezést felelevenítve a társaság múzeum megalapítását tervezte Aradon. Már 1881-ben a gimnázium régiséggyűjteménye lett az alapja a jövőbeni múzeumnak. Az év májusában Török B. földbirtokos Simándról 226 könyvet és 26 antik tárgyat adományozott, amelyek az aradi vármegye területéről származtak. 1882. augusztus 23-án Márki S. a gyűjtemény kezelőjeként 339 tárggyal zárta a leltárt. 1882 nyarán Márki elkísérte Torma Károlyt a terepbejárásra, Keszinc, Szászújfalu, Kládova, Ópálos, Szabadhely lelőhelyekre római kori leletek után kutatva. Ugyanabban az évben Márki egy cikket jelentetett meg a szentannai „avar ring”-ről a Kölcsey Társulat évkönyvében, bemutatva történeti elképzeléseit a „régi vár” lelőhelyről, amely a következő évszázad közepéig érvényes volt. A munkájában Márkit nagymértékben segítette Dömötör E., a gimnázium lelkes rajz szakos tanára, aki két évtizedig a legfontosabb, csaknem egyetlen motorja volt az aradi ásatásoknak. Az első évek eredményeit Márki foglalta össze egy Arad előtörténetéről írt cikkben. Később, a temesvári történelmi és archeológiái múzeumi szerveződés az egész Bánát amatőr és régészeti szakembereinek érdeklődését is felkeltette. így a Délmagyarországi Történelmi és Archeológiái Múzeumi Társaság, amely 1884-ben alakult a Történelmi és Archeológiái Társaság és a Múzeumi Társaság fúziója következtében, már kilenc Arad vármegyei tagot számlált. Az 1883-1885 közötti időszakban az aradi 57
