A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)
Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)
felépítéséhez elengedhetetlen volt a város kivételesen magas arányú részvállalása. 1905-ben sikerült elérni, hogy a város 17 ezer koronáért megvásárolja a Körös-csatorna melletti, a város központjához igen közel eső üres telket, viszonzásul pedig a felépítendő múzeumot és az addig létrehozott gyűjteményeket az Egyesület a városnak ajánlotta fel. 1910-re eljutottak oda, hogy az építési költségekhez a város a telek megvásárlása után további 80 ezer koronával járult hozzá, s az állami támogatás is 100 ezer koronát biztosított. Ezzel az anyagi háttérrel kezdődött meg 1910 októberében a „Közművelődés Háza” építése a helyi tervező, Wágner József irányításával. Az épületben a múzeumon kívül könyvtár, műterem is helyet kapott, a nagytermet pedig hangversenyek, előadások céljára tartották fenn. A kétszintes épület megmaradt eredeti tervrajza jól mutatja, hogy száz évvel ezelőtt mi jelentette a korszerű és jó minőségű középületet, de azt is, hogy az anyagi lehetőségek Békéscsabán - a többi megyében hasonló céllal megépített létesítményhez viszonyítva - meglehetősen szerények voltak. A múzeum az 1910-es években Muzeul ín anii 1910 Az építkezés jó ütemben haladt, s 1912 júniusára be is fejeződött. Az eredeti tervektől - nyilvánvalóan költségcsökkentő céllal - néhány helyen el kellett térni, s az épület szerény befogadóképességére utal az is, hogy már az első kiállítások alkalmával termeket kellett megosztani a különböző gyűjtemények számára. Kilenc kiállítóteremből ugyanis kettőt a régészeti, a pénz- és éremtári anyag, egy fél termet az ereklye- gyűjtemény, két és fél termet a néprajzi, két termet a kép- és szoborgyűjtemény, egy-egy fél termet pedig a természeti, illetve az iparművészeti gyűjtemény darabjaival rendeztek be. A gyűjtemények átköltöztetése és az épület berendezése még csaknem másfél évet vett igénybe, így a Közművelődés Háza avatására 22
