A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve I. kötet (Békéscsaba-Gyula, 2010)

Szatmári Imre: A Munkácsy Mihály Múzeum története (1899-2009)

múzeumpártolók is, ám a békéscsabai múzeum alapítását mindez csupán elodázhatta, meghiúsítani nem tudta, nem is akarta. A XIX. század közepe óta rohamos fejlődésnek indult Békéscsabán ugyanis a század végére megértek egy helyi múzeum alapításának feltételei, s 1895-ben - két évtized után - a gyulai székhelyű Békésvármegyei Régészeti és Müvelődéstörténelmi Társulat is felbomlott.

Nemcsak a város gazdasági fejlődése és az ennek nyomában kibontakozó társadalmi fejlődés vezetett önmagában a múzeumalapítás nemes szándékához, hanem emellett közvetlenül szükség volt ehhez a helyben, szélesebb körben kialakult polgári értelmiség létrejöttéhez és aktív szerepvállalásához. Ennek a rétegnek ugyanis már volt kellő lokálpatriotizmusa, felismerte a múlt emlékeiben rejlő értékek szerepét, és igényelte ezen értékek összegyűjtését, gondozását és közreadását. Természetesen mindezt segítette és erősítette a millennium megünneplésének országos hangulata, a nemzeti felbuzdulás ekkor felerősödő hulláma is, mely több vidéki múzeum megalapítását eredményezte.

Békéscsabán Varságh Béla (1840-1925) gyógy szertár-tulajdonos hívta össze 1899. július 1-jére azt az értekezletet a „város társadalmának vezetői” (vagyis városi tisztviselők: ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek és egy földbirtokos, illetve egy nagykereskedő) részvételével, amelynek célja az volt, hogy létrehozzanak egy múzeum létesítését előkészítő egyesületet. A résztvevők elhatározásából ekkor indult útjára a Békéscsabai Múzeum-Egyesület gondolata, melyet Zsilinszky Mihály, Békéscsaba országgyűlési képviselőjének, a vallás- és közoktatási minisztérium államtitkárának biztatása erősített. Az Egyesület alapszabályának tervezetét is ő dolgozta ki, melynek elfogadására a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alakuló ülésén, 1899. november 25-én került sor.

Az alapszabály megfogalmazta az egyesület célját, mely lényegében a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve a Munkácsy Mihály Múzeum mai, csaknem száz évvel későbbi küldetési nyilatkozatának is megfelel: „...felkutatni és összegyűjteni a város, esetleg a vármegye egész területén található régészeti, történelmi, természeti és néprajzi emlékeket; továbbá megőrizni a népéletre vonatkozó jellegzetes tárgyakat, művelődési eszközöket, könyveket és kéziratokat, művészeti és ipari tárgyakat, valamint a város jótevőinek az emlékét, képeit és családi ereklyéit; végre az általános ismereteket terjeszteni, népkönyvtárakat szervezni, és hozzáférhetővé tenni”. Ezenkívül fő feladatuk volt az ösz- szegyűjtendő tárgyak elhelyezésére egy múzeum létrehozása, valamint könyvtári olvasóterem berendezésével és ismeretterjesztő felolvasások szervezésével a közművelődés fellendítése.

Az eszme népszerűségét, a tenni akarás és a segítségnyújtás erejét mutatja, hogy a 100-120 tagot összetartó Múzeum-Egyesület tizenöt

14